A fúziós energia hozhat áttörést a nukleáris technológiában

Egyre több ország ismeri fel az atomenergia jelentőségét és dönt az erőművi egységek üzemidő-hosszabbítása vagy újak építése mellett. Tavaly sikerült áttörést elérni a fúziós technológiában, ami az atomerőműveket még hatékonyabbá teheti.

Atomerőmű az Uttar Pradesh tartománybeli Narorában, Indiában 2020-ban. (Fotó: DOE / GODL-India)

Az európai energiaválság újabb lendületet adott a megújuló energiaforrások alkalmazásának, azonban kizárólag időjárásfüggő technológiákkal nem garantálható az ellátásbiztonság, ezért kerültek előtérbe az atomerőművek – írta honlapján közölt tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A korábbiakkal ellentétben Svédországban is úgy látják, szükség van az atomerőművekre
Fotó: Rutger Blom

Egyre többen az atomerőművek mellett

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) adatai alapján tavaly mintegy 438 atomerőmű üzemelt világszerte, melyek összesen több mint 2447 terawattóra energiát termeltek. Az előző évhez viszonyítva ez 3,9 százalékpontos növekedést jelent. Ezek az erőművek a világ energiaszükségletének közel 16 százalékát biztosították – ismerteti a tanulmány. Országokra lebontva, az atomreaktorok kitettsége a teljes energiatermelésből Franciaországban a legmagasabb, ahol az ország energiaszükségletének mintegy 77 százalékáért felelnek a reaktorok. Ezt követi Litvánia 73,7 százalékkal, majd Belgium 56 százalékkal. Hazánkban a KSH adatai alapján ez az érték 42 százalék. Magyarország esetében a várható energiaszükséglet is indokolja a paksi bővítést, de Európa-szerte egyre több ország (köztük Franciaország) dönt úgy, hogy új erőművi egységeket épít vagy a meglevőek élettartamát meghosszabbítja. Belgium esetében ez plusz tíz év üzemidőt jelent.

Bár az atomenergia nagyon hatékony módja az energiatermelésnek, több árnyoldala is van – ismerteti a tanulmány. A termelt radioaktív hulladék kezelése rendkívül bonyolult és költséges, valamint a biztonsági protokoll betartása gyakori karbantartási folyamatokat idéz elő, amelyek hosszú leállásokat eredményeznek. Ezzel kapcsolatban Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunknak korábban kifejtette, a paksi atomerőmű által termelt villamos energia egységköltsége már tartalmazza az üzemelés során keletkező radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag-kazetták biztonságos kezelésének/tárolásának költségét, valamint a leszereléshez szükséges fedezetet is. Már az új paksi blokkok megtérülési számításai is tartalmazták a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit, a paksi beruházás bőven megtérül és ezt az Európai Bizottság is így látja – emlékeztetett a szakértő.

Fúziós technológia

Az atomtechnológia területén is tetten érhető a fejlődés, a tanulmány által karbantartásigényesnek mondott maghasadásos technológia helyett nagyobb hatékonyságot ígér a fúziós energia, amely amúgy szintén nem új keletű. A fúziós technika rövid működési elve, hogy a folyamat során két vagy több atom összeolvasztásával nyernek ki felhasználható energiát, amely sokkal hatékonyabb és kevésbé szennyező módszernek bizonyul, mint az atomerőművekben alkalmazott hasadásos eljárás. Ugyanakkor a fúziós reakció eléréséhez nagymértékű energiafelhasználás szükséges. Eddig a felhasznált energia mindeddig több volt, mint a teszt során előállított mennyiség, e téren először tavaly sikerült áttörést elérni. A jövőre vonatkozó várakozások szerint a fúziós energiatermelés képes lehet a jelenlegi atomerőművek teljesítményének többszörösét produkálni, azonban mire ez az újítás elterjed, jó pár év is eltelhet. Az energiaválságot súlyosbító szankciós politika miatt azonban erre egyre inkább szükség is van.