Veszélyben a hazai pálinka, kongatják a vészharangot

A klímaváltozás és a szabad pálinkafőzés miatti piaci változások miatt nehéz helyzetben vannak a hazai pálinkafőzdék. A hagyományos pálinkanapi konferencián elhangzott, hogy a gyümölcstermés hektikussága a következő években sem fog változni, így alapanyag-oldalról nem várható javulás a főzdék piaci pozícióiban.

Dolgozik a zsűri a Gyulai Pálinkaversenyen Fotó: Bencsik Ádám/BEOL

A pálinkaágazat az elmúlt 20-25 évben fantasztikus fejlődési folyamaton ment keresztül, amit a disznóvágásokon korábban jellemző hajnali kerítésszaggatók világától a legelegánsabb éttermekébe lépett át – kezdte köszöntőjét Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke. Rögtön hozzá is tette, hogy a fantasztikus minőségi fejlődés jelentette pozitívum mellett gondból is van jócskán. Az egyiket egy pozitív történés váltotta ki, jelesül a pálinkafőzés szabadsága. Ez megteremtett azt az „érdekes helyzetet”, amelyben ugyanaz a termék adózása attól függően, hogy hol készült, teljesen eltérő. Ez pedig – a magyarországi adófizetési kultúra miatt is – hátrányos helyzetbe hozta a kereskedelmi főzdéket. Ráadásul a magánfőzés „elszívja” az alapanyagot, vagyis a gyümölcsöt a főzdék elől. Az egyéb kihívások, így a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) – további kihívásokat jelez. Az pedig, ahogyan és amilyen feltételekkel az EPR felállt, az egyik legnagyobb szakmai érdek-képviseleti kudarc – tette hozzá.

Az otthoni pálinka más terméknek számít adózásban, mint a főzdéké / Fotó: MW

A gyártói felelősségről és a visszaváltásról Szabó Csilla, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében azt mondta, hogy már nem csak az EU által meghatározott feladat a a körforgásos gazdaságra való átállás, hanem valóban szükség van rá, mert az, az hogy termelünk, fogyasztunk, és hulladékot termelünk, már nem fenntartható. A klímaváltozás is a fenntarthatósági modellek erősítése felé hajtja a gazdaságot.

Ha elfagy a gyümölcs, nem lesz pálinka

A konferencián a gyümölcshelyzetet körüljáró kerekasztal-beszélgetésen Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke arról beszélt, hogy az időjárási káresemények az utóbbi években erősen korlátozzák a gyümölcstermést. Ezek közül is főleg a tavaszi fagy hatása a legsúlyosabb: idén például hazai gyümölcstermés 70 százaléka veszett oda két éjszaka alatt, olyan fagyok következtében, amelyek ellen nem lehet védekezni. A klímakutatók előrejelzései szerint ráadásul

• a tavaszi fagyok nem fognak eltűnni a jövőben sem, ahogy
• a hőstressz is növekedni fog, és
• az aszály is

velünk marad – sorolta.

Mindezek tetejébe 

Magyarországon egyre fogy a gyümölcstermő terület: tíz éve még 80 ezer, most pedig már csak 70 ezer hektárról beszélhetünk.

A meglévő ültetvények jó része elöregedett, amelyeket csak a területalapú támogatások tartanak életben, de érdemi termeléssel nem járulnak hozzá az ágazat teljesítményéhez. Ezt pedig így nincs értelme fenntartani – jelentette ki.

A reménybeli megújulásról, ami a pálinkafőzdék alapanyag-helyzetét is érinthetné, a FruitVeB-elnök annyit mondott: a következő évben nem lesz jobb a nyersanyagellátás. Most gondok vannak a tőkével, a szaktudással és a generációváltással, így a termésben egyelőre marad a hektikusság.

Különösen éles kérdés ez például a hazai pálinkapiacon kiemelten fontos kajszinál, amely a fagynak nagyon kitett, de Apáti ezzel kapcsolatban is csak azt tudta mondani, hogy „benne van, hogy három-négyévente egyszer lesz értelmezhető termésmennyiség”.

A konferencián elhangzott, hogy

a magánfőzdék keresletének az amúgy is magas áron elérhető gyümölcsök esetében is árfelhajtó hatásuk van, mert nekik azok a kis tételek, amelyeket keresnek, bármennyit megérnek.

Segíthetne a helyzeten, ha lenne hazai nemesítés, illetve fajtakísérletek, de ebből az állam 20-30 éve kiszállt, és ha most újra elkezdenénk még legalább 20 év kellene, hogy az első eredmények meglegyenek. Márpedig a szakmabeliek között van olyan vélemény is, amely szerint nemhogy nem az egyébként sem a hazai viszonyokra nemesített külföldi fajtákat kell erőltetni, hanem rá kell állni a fagyvédelemre, még ha sokat is kell költeni rá.