Veszélyben a hazai pálinka, kongatják a vészharangot

A klímaváltozás és a szabad pálinkafőzés miatti piaci változások miatt nehéz helyzetben vannak a hazai pálinkafőzdék. A hagyományos pálinkanapi konferencián elhangzott, hogy a gyümölcstermés hektikussága a következő években sem fog változni, így alapanyag-oldalról nem várható javulás a főzdék piaci pozícióiban.

Dolgozik a zsűri a Gyulai Pálinkaversenyen Fotó: Bencsik Ádám/BEOL

Mindezek tetejébe 

Magyarországon egyre fogy a gyümölcstermő terület: tíz éve még 80 ezer, most pedig már csak 70 ezer hektárról beszélhetünk.

A meglévő ültetvények jó része elöregedett, amelyeket csak a területalapú támogatások tartanak életben, de érdemi termeléssel nem járulnak hozzá az ágazat teljesítményéhez. Ezt pedig így nincs értelme fenntartani – jelentette ki.

A reménybeli megújulásról, ami a pálinkafőzdék alapanyag-helyzetét is érinthetné, a FruitVeB-elnök annyit mondott: a következő évben nem lesz jobb a nyersanyagellátás. Most gondok vannak a tőkével, a szaktudással és a generációváltással, így a termésben egyelőre marad a hektikusság.

Különösen éles kérdés ez például a hazai pálinkapiacon kiemelten fontos kajszinál, amely a fagynak nagyon kitett, de Apáti ezzel kapcsolatban is csak azt tudta mondani, hogy „benne van, hogy három-négyévente egyszer lesz értelmezhető termésmennyiség”.

A konferencián elhangzott, hogy

a magánfőzdék keresletének az amúgy is magas áron elérhető gyümölcsök esetében is árfelhajtó hatásuk van, mert nekik azok a kis tételek, amelyeket keresnek, bármennyit megérnek.

Segíthetne a helyzeten, ha lenne hazai nemesítés, illetve fajtakísérletek, de ebből az állam 20-30 éve kiszállt, és ha most újra elkezdenénk még legalább 20 év kellene, hogy az első eredmények meglegyenek. Márpedig a szakmabeliek között van olyan vélemény is, amely szerint nemhogy nem az egyébként sem a hazai viszonyokra nemesített külföldi fajtákat kell erőltetni, hanem rá kell állni a fagyvédelemre, még ha sokat is kell költeni rá.