Ellátásbiztonság paksi blokkokkal

A jövőbeli importlehetőségek bizonytalansága miatt is szükség van a paksi bővítésre és a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítására. Noha bővül a naperőművek kapacitása és a másik fontos pillért képezik az energiamixben, a napenergia és az atomenergia nem csereszabatos egymással. Az időjárás-függőség miatt egy megawattnyi napenergia ugyanekkora mennyiségű atomenergia hatodának feleltethető meg.

– Ha szakmai alapon és reálisan vizsgáljuk a hazai villamosenergia-rendszer kihívásait, látható, hogy az éves szinten közel harmincszázaléknyi import már most is ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz – mondta a Magyar Nemzetnek Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Kifejtette, mindez azért vetődött fel, mert a jövőben az európai villamosenergia-rendszerből több mint százezer megawattnyi erőművi kapacitás esik majd ki kiöregedés és klímavédelmi okok miatt, amelyet tovább súlyosbítanak az ideológiavezérelt brüsszeli szankciós politika következményei. Emiatt a jövőbeli importlehetőségek nagymértékben beszűkülhetnek vagy akár meg is szűnhetnek. 

– Ebben a helyzetben a kormány reálisan méri fel a helyzetet, és arra törekszik, hogy Magyarország minél inkább önellátóbb legyen az áramtermelésben is. Új erőművi kapacitások létesülnek hazánkban, sőt a jelenlegi súlyos európai energiakrízis közepette a kormány elkötelezett a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása mellett is – emelte ki Hárfás Zsolt.

Magyarországon az atomerőmű által termelt klímabarát villamos energia nélkülözhetetlenségét mutatja, hogy tavaly a hazai villamosenergia-ellátás alapvető pillérét továbbra is a paksi atomerőmű jelentette. A négy paksi blokk éves bruttó villamosenergia-termelése 16 TWh volt, ez a mennyiség a hazai termelés több mint 47 százalékát tette ki. Ez az érték lehetett volna nagyobb is, azonban a paksi blokkok teljesítményét több alkalommal azért kellett jelentősen csökkenteni, mert éppen jobban sütött a nap és fújt a szél, és a nap- és szélerőművek által termelt áramot kötelezően át kellett venni.

A paksi atomerőmű négy blokkjának jelenlegi beépített teljesítménye 2026,6 MW és az egyes egységek már meghosszabbított üzemeltetési engedélye 2032 és 2037 között fog lejárni. A további üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat indoklása szerint „műszaki szempontból valószínűsíthető, hogy a húszéves további üzemidő-hosszabbítás is megalapozható lesz”. Mindez azt jelentheti, hogy ha az egyes blokkokra vonatkozóan a kritikus pontokon sikeresen elvégzik a szükség felújításokat és cseréket, akkor a hazai nukleáris hatóság – szintén egységenként – dönthet a további üzemidő-hosszabbításról.

A kormány és az orosz fél elkötelezett abban, hogy a Paks II. két új, összesen 2400 MW kapacitást képviselő blokkja 2030-ra megkezdhesse a működését. 

Mindez azt is jelenti, hogy a 2030-as évektől a hazai nukleáris kapacitás közel 4400 MW-ra fog növekedni. Ez a kapacitás a jelenleg üzemelő paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításától függően – optimális esetben, blokkonként plusz húsz évvel számolva – akár 2052–57-ig is rendelkezésre állhat.

Ezáltal még inkább lehet növelni az ellátásbiztonságot, jelentősen csökkenteni az importfüggőségünket és biztosítani az olcsóbb áramot a lakosságnak és az iparnak is.

– Örvendetes tény, hogy hazánkban a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekszik a villamosenergia-rendszerbe betápláló naperőművek száma – mutatott rá Hárfás Zsolt. Tavaly decemberi adatok szerint a leg­gyakrabban földre telepített napelemparkok beépített kapacitása már csaknem 1830 MW, a háztartási méretű napelemeké pedig mintegy 1125 MW volt. – Mindezek hatására az ipari méretű naperőművek a tavalyi éves hazai termelésből már közel hét százalékkal részesedtek. Mivel azonban ez időjárásfüggő technológia, tavaly akadtak bőven olyan negyedórás időintervallumok, amikor a napelemek semmit nem tápláltak be a hálózatba – mutatott rá a szakértő.

– A kapacitások hiába közelíthetik a paksi erőműét, a napenergia és az atomenergia egyáltalán nem csereszabatos egymással – figyelmeztetett Hárfás Zsolt. Nem hasonlítható a teljesítmény sem, egy megawatt naperőművi kapacitás nem egyenlő egy megawatt atomerőművi kapacitással. Amíg az atomerőművek folyamatosan, télen-nyáron, éjjel-nappal képesek az áramtermelésre, a naperőművek termelése az időjárás, a napszak és az évszakok függvényében folyamatosan változik, és például az éjszakai órákban a termelésük nulla. Konkrét példával élve 2021-ben a paksi atomerőmű közel kétezer MW beépített kapacitása révén éves szinten 16 TWh villamos energiát termel. Ezzel szemben – szintén tavalyi adatok alapján – kétezer MW-nyi hazai naperőmű a magyarországi adottságokat figyelembe véve évente átlagosan 2,6 TWh villamos energiát tud csak termelni. 

Habár Hárfás Zsolt szerint nem kevés ez sem, a különbség hatszoros az atomerőmű javára.

Borítókép: a kormány elkötelezett a meglévő atomerőmű üzemidejének hosszabbítása mellett (Fotó: Kurucz Árpád)