A klíma- és energiapolitikai döntések meghozatala alapvetően szakmai kérdés, ahol nincs helye az önös, gazdasági és idegen érdekek által vezérelt hangulatkeltésnek – nyilatkozta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. A teljes életciklusára vetítve kisebb az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása, mint például a naperőműveké, a biztonságuk pedig ma már megkérdőjelezhetetlen – tette hozzá.
Klímabarát áramtermelés
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont, valamint a tavalyi év végén megjelent ENSZ Európai Gazdasági Bizottság jelentésében is egyértelműen az áll, hogy az atomenergia a leginkább klímabarát áramtermelési mód. Az utóbbi elemzés szerint az atomerőművek még a nap- és szélerőműveknél is zöldebbek. Egy áramtermelési mód kibocsátásaival kapcsolatban ugyanis nem csupán az építéshez köthető szén-dioxid-kibocsátást vizsgálják, hanem az egész életciklust, azaz a bányászattól az építésen, üzemelésen át egészen a leszerelésig tartó időszakot – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt. Rámutatott, aki ezek alapján az atomenergiára azt mondja, hogy nem zöld, az egész egyszerűen nem mond igazat, vagy más iparágak érdekeit képviseli.
Csekély nyersanyagigény
Az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez bármilyen más politikai vagy gazdasági szempont előtt. Ma elmondható, hogy a Pakson is építendő orosz VVER–1200 típusú blokk világszínvonalú technológiát képvisel, ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mellett például már az Európai Bizottság is megállapította – mutatott rá Hárfás Zsolt. A Paks II. projekt részletes vizsgálata során írásba foglalták, hogy a két új blokk a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelel. Az Országos Atomenergia Hivatal által, a két új paksi blokk megépítésére vonatkozó létesítési engedély megadása szintén ezt támasztja alá.
A teljes életciklusra vetítve az atomerőművek a leginkább klímabarát, legolcsóbb, legkisebb földterület- és nyersanyagigényű áramtermelési módot jelentik úgy, hogy közben ellátásbiztonságot és árstabilitást garantálnak.
A legújabb atomerőművek már hatvanéves garantált üzemidővel, a legbiztonságosabb módon épülnek és üzemelnek, a nukleáris üzemanyag stratégiai készletezése pedig egyszerű, a paksi atomerőmű jelenleg is kétéves tartalékkal rendelkezik.
Kiforrott technológia
A Pakson is építendő VVER–1200 blokktípus nem egy kísérleti típus, nagyon komoly működő referenciával rendelkezik. Jelenleg már öt ilyen egység működik: kettő a novovoronyezsi és szintén kettő a leningrádi atomerőműben és egy Oroszországon kívül, Belaruszban – mutatott rá Hárfás Zsolt. A Szentpétervár mellett található Leningrád II. atomerőmű számít a Paks II. atomerőmű referenciájának, hozzánk tehát megbízható, kiforrott, korszerű technika kerül.
A szakértő az általa személyesen is látott technológiát ismertetve elmondta, a VVER–1200 típusú blokk egy olyan nyomottvizes egység, amely a biztonság maximalizálása érdekében optimálisan alkalmazza a már korábban is bevált aktív és az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket. A passzív rendszerek például villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet és 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését. Mindezek mellett további olyan innovatív rendszerek és fejlesztések is rendelkezésre állnak, amelyek a nukleáris biztonság maximalizálását szolgálják. További ilyen típusú blokkok épülnek Kínában, Törökországban, Bangladesben és Egyiptomban, és további országok is tervezik a megépítését.
A szénerőmű a valódi kockázat
Már léteznek, illetve fejlesztés alatt állnak olyan technológiák, amelyek révén a kiégett nukleáris üzemanyag újra feldolgozható, abból ismét üzemanyag nyerhető, és így nagyságrendekkel csökkenthető a tárolandó nagy aktivitású hulladék mennyisége. A toleráns, balesetálló üzemanyag pedig az atomerőművek még biztonságosabb üzemelését biztosítja.
Az atomenergia ellenzői soha nem beszélnek arról, hogy amennyiben teljes életciklusra vonatkoztatva vizsgáljuk az egyes áramtermelési módokat, akkor az igazi súlyos kockázatot a szénerőművek üzemeltetése jelenti, hiszen tanulmányok szerint átlagosan hatvan haláleset köthető egy TWh szénerőművi termelésre vonatkoztatva.
Korábban egy amerikai tanulmány azt is kimutatta, hogy a német szénerőművek szennyezése miatt évente ezeregyszáz ember hal meg idő előtt, és a klímavédelmi célokkal is szembemegy a használatuk. Ugyanakkor a hibás brüsszeli szankciók miatt a szénerőművek szerepe nemhogy csökkenne, hanem a mesterségesen is gerjesztett energiahiány miatt egyre inkább felértékelődik.
Eltérő földrajzú tagállamok
Hárfás Zsolt végül emlékeztetett, az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör, amibe senki, semmilyen körülmények között nem avatkozhat be, hiszen minden tagállam más-más földrajzi adottságokkal, gazdasági, műszaki és infrastrukturális lehetőségekkel rendelkezik. Ezért minden országnak egy olyan egészséges energiamix elérésére kellene törekedni, ami szakmai alapon figyelembe veszi ezeket a lehetőségeket és az egyes áramtermelési módok előnyeit és hátrányait is. Ugyanis a fizikai és a műszaki korlátokat a politikának még soha, sehol sem sikerült megváltoztatnia. Kiváló példa a szakértő szerint Svédország és Németország esete, hiszen az ottani politikusok kénytelenek voltak elismerni, hogy az időjárásfüggő megújulókkal nem lehet ellátásbiztonságot garantálni, szükség van az atomenergiára.
Borítókép: Paks II látványterve (Fotó: Paks II)
