Orosz–amerikai atomfegyveres játszma – a világ lélegzetvisszafojtva figyel

Donald Trump amerikai elnök nemrég bejelentette az Egyesült Államok atomfegyvertesztjeinek azonnali újraindítását, más országok programjaira hivatkozva. Chris Wright energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a tesztek „nem-robbantásos”, rendszerteszt jellegűek lesznek, de részleteket nem közölt. Vlagyimir Putyin szintén nemrég jelentette be a Burevesztnyik nukleáris meghajtású és atomfegyverrel felszerelhető manőverező robotrepülőgép sikeres tesztjét. Az Egyesült Államok és Oroszország között kötött New START nukleáris leszerelési megállapodás érvényessége 2026 februárjában lejár, és jelenleg nincs érdemi tárgyalás a meghosszabbításáról. Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója értékelte a helyzetet.

Orosz–amerikai atomfegyveres játszma – a világ lélegzetvisszafojtva figyel Forrás: AFP

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által 1996-ban elfogadott atomfegyverteszt-stop szerződést az Egyesült Államok nem ratifikálta, Oroszország pedig 2023 végén visszavonta ratifikációját. A kilencvenes évek óta egyikük sem hajtott végre tesztrobbantást. Az USA nukleáris tesztjeinek újbóli engedélyezése komoly nemzetközi aggodalmakat vet fel, hiszen a lépés nemcsak az arzenál modernizálását szolgálja, hanem Oroszország és az Egyesült Államok közötti stratégiai egyensúlyt is érinti. A New START megállapodás lejárta tovább csökkenti a nukleáris fegyverek átláthatóságát, miközben a tárgyalások hiánya miatt a feszültség növekedhet. Milyen biztonságpolitikai következményei lehetnek az USA október 30-i bejelentésének? Mit jelent a New START megállapodás lejárata a két ország, az USA és Oroszország nukleáris arzenáljainak ellenőrzése szempontjából? Miért lehet problémás, hogy jelenleg nincs érdemi tárgyalás a meghosszabbításról? Ennek járt utána az Origo Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója segítségével.

Trump bejelentette az atomfegyvertesztek újrakezdését Fotó: AFP

Orosz–amerikai atomfegyveres játszma – a világ lélegzetvisszafojtva figyel!

A szakértő rámutatott: először is azt kell tisztába tenni, hogy milyen tesztekről van szó, és milyen tesztekről nincsen szó.

Mindenki úgy értelmezte, hogy ez gyakorlatilag a föld alatti vagy föld fölötti atomrobbantásokat jelentő teszteknek az újraindítását jelenti. 

Kifejtette, hogy erről szól egyébként a CTBT rövidítésű Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty (Átfogó Atomcsend Szerződés), amelyik '96-ban született meg, és bár nem ratifikálták vagy kiléptek belőle, de tulajdonképpen a mai napig betartják. Ilyen az Egyesült Államok is, Oroszország is, és ilyen Kína is tulajdonképpen. A szakértő tisztázta, hogy azok az országok, akik '96 után még végrehajtottak robbantásos teszteket, azok soha nem is írták alá ezt a megállapodást. Ilyen Észak-Korea, India, Pakisztán.

Tehát ez a szerződéses háttere a dolognak. Az első kérdés az, hogy tulajdonképpen mire is gondolt itt Trump elnök?

Siklósi Péter szerint nem valószínű, hogy Donald Trump arra célzott volna, hogy újraindítaná azokat a földalatti amerikai nukleáris robbantásos teszteket, amelyeket az Egyesült Államok még a kilencvenes évek elején hajtott végre. 

Úgy vélte, Trump megjegyzése inkább politikai üzenet lehetett, semmint konkrét utalás a nukleáris (robbantásos) kísérletek tényleges folytatására.

A szakértő felidézte, hogy amikor Donald Trump a CBS 60 Minutes című műsorában beszélt a témáról, a riporternő többször is visszakérdezett arra, vajon „nuclear explosion” tesztekről van-e szó. Az elnök azonban mindannyiszor csak „nuclear test”-et említett, ami némi bizonytalanságot hagyott afelől, pontosan mire is gondolt. Siklósi szerint azonban „valószínűleg nem a robbantásos tesztek újraindításáról beszélt” Trump.

Trump says US Has to Test Nuclear Weapons – “Otherwise You Don’t Really Know if They Work”

📹: ‘60 Minutes Overtime’ pic.twitter.com/KtmTiPovgP

— RT_India (@RT_India_news) November 3, 2025

Na most ugye, ha nem úgynevezett kritikus mennyiségű robbantásos tesztről van szó, akkor milyen tesztről? 

– tette fel a kérdést a szakértő.

Siklósi Péter elmondta, hogy ha nem úgynevezett kritikus mennyiségű robbantásos tesztről van szó, akkor valószínűleg más jellegű vizsgálatokról beszélhetett az elnök. Hangsúlyozta, hogy „egy nukleáris fegyvernek nem csak a robbanó része van, hanem a hordozórésze, az irányító egységei, meg egy csomó minden”, így a tesztek a fegyver különböző részegységeire is vonatkozhatnak.

Amikor az elnök megint csak arról beszélt, hogy az oroszok meg a kínaiak is földalatti tesztcentrumokban hajtottak végre ilyen teszteket, akkor sem volt egészen világos, hogy azok milyen tesztek voltak

– tette hozzá.

Siklósi Péter kifejtette, hogy beszélhetünk a nem nukleáris részek teszteléséről is – ahogy azt az amerikai energiaügyi miniszter is említette –, ugyanakkor lehetőségként felmerülhet, hogy a nukleáris rész tesztelésére is sor kerül, de nem robbantásos módszerrel. Hozzátette, hogy létezik az a megoldás is, amikor nagyon kicsi robbantásokat idéznek elő: úgynevezett „szubkritikus mennyiségű” anyaggal, például lézergyorsítóban létrehozott fúziós reakciók formájában – ezek szintén pici robbanásoknak tekinthetők. A szakértő szerint tehát nagyon sok kérdés van arról, hogy tulajdonképpen pontosan miről is van szó.

Mi a dolog a politikai üzenete?

Siklósi Péter elmondta, hogy az amerikai fél ezzel azt kívánta jelezni az oroszok és a kínaiak felé, hogy 

mi azért tudjuk, hogy ti miket csináltok, tudjuk, hogy fejlesztetek, tudjuk, hogy teszteltek, még hogyha nem is robbantással.

Hozzátette, hogy az üzenet lényege: ha ők fejlesztik a nukleáris erőiket, „előbb-utóbb mi is fogjuk fejleszteni a sajátunkat”. Véleménye szerint nagyjából ez foglalja össze az üzenetet. A szakértő elmondta, hogy a biztonságpolitikai következmények előrejelzése nagyon nehéz. Ugyanakkor kiemelte, hogy az, hogy az Egyesült Államok felhívta ezeknek az országoknak a figyelmét arra, „hogy mi tudjuk, hogy mit csináltok, és mi is ezt fogjuk tenni”, szerinte nem tekinthető destabilizáló tényezőnek. Inkább úgy fogalmazott, hogy ez az egyébként is ismert realitások nyilvános elismerése.

Orosz–amerikai atomfegyveres játszma – a világ lélegzetvisszafojtva figyel Fotó:AFP

Siklósi Péter elmagyarázta, hogy az úgynevezett „New Start” megállapodás lényege röviden az, hogy maximalizálja a stratégiai robbanófejek számát. Hozzátette, hogy a megállapodás „1550‑ben” határozta meg a maximális stratégiai robbanófejek számát, és zárójelben megjegyezte, hogy ez az „1550” az úgynevezett „deployed warheads” – vagyis a telepített, a rendszerben vagy készenléti állapotban lévő eszközök száma; a raktárakban lévő készletek nincsenek ebben benne. Tehát 1550 telepített stratégiai robbanófejről beszélünk, miközben körülbelül olyan 5000-5500 robbanófeje van egyenként a két országnak, ha mindent beleszámolunk (tehát a nem stratégiaiakat is, és az olyan stratégiaiakat, amik mindenféle raktárakban hevernek).

Egyfelől a szerződésnek az a lényege, hogy meghatározza a maximum számot, másfelől pedig egy ellenőrzési mechanizmust vezetett be, ahol helyszíni ellenőrzésekkel meg is tudtak győződni a felek arról, hogy a másik fél igazat mond-e

– magyarázta a szakértő.

Siklósi Péter szerint mindkét elem – egyrészt a készletek ilyen mértékű lecsökkentése, másrészt a helyszíni ellenőrzések bevezetése – növelte a stratégiai stabilitást a két szuperhatalom között. Hozzátette, hogy a megállapodás egyszer már lejárt, majd 2021‑ben öt évre meghosszabbították, és ez a meghosszabbítás 2026 februárjában jár le. A szakértő elmondta, hogy a megállapodást már jogilag nem lehet további öt évre meghosszabbítani. Siklósi Péter rámutatott: azt lehet csinálni, hogy a felek úgy döntenek, hogy bár nem születik meg még a New Startnak az utódja, de tulajdonképpen ők be fogják azt tartani. Ugye ez is egy bizonyos fajta meghosszabbítás. 

Kiemelte azonban, hogy ez nem azonos a szerződésben foglalt jogi értelemben vett meghosszabbítással: a New Start eredeti megfogalmazása szerint a szerződés tíz évre szólt, és egyszer öt évre lehetett meghosszabbítani.

A New Start eredeti megfogalmazása szerint a szerződés tíz évre szólt Grafika: OpenAI illusztráció

Tehát jogilag az a megfelelő eljárás, hogy egy újat tárgyalnak ki, aminek a tartalma vagy ugyanez lesz, vagy valami más, de ki kell tárgyalni egy újat

– magyarázta.

Siklósi Péter rámutatott, hogy ebben több probléma is van. Elmondta, hogy jelenleg a felek közötti bizalom – elsősorban az ukrajnai háború miatt – nincs olyan szinten, hogy neki lehessen állni a New Startot felváltó új megállapodás, vagyis az új szerződés kitárgyalásának. Hozzátette, hogy ez csupán az egyik probléma, és talán nem is a legfontosabb.

A legfontosabb probléma itt az, hogy a New Start szerződés egy olyan időszakban született meg – amikor az volt a felállás a világon –, hogy volt két, egyenként több mint tízezer robbanófejjel rendelkező szuperhatalom – legalábbis nukleáris értelemben szuperhatalom –, az Egyesült Államok és Oroszország, és az összes többi országnak egyenként néhány száz robbanófeje volt. 

Siklósi Péter kifejtette, hogy a briteknek körülbelül 200 robbanófejük van, a franciáknak pedig 300 alatt, és akkoriban a kínaiak is nagyjából ebben a tartományban mozogtak, míg az összes többi nukleáris hatalomnak is ilyen, nagyságrendekkel kisebb fegyvermennyisége volt. Hozzátette, hogy azóta jelentős változás zajlik: bár jelenleg katonai nukleáris értelemben Kína még nem számít a szuperhatalmak közé, minden más területen – gazdasági, ipari, katonai és technológiai szempontból – már lehagyta Oroszországot, és az Egyesült Államokat is „ostromolja”.

Siklósi Péter szerint teljesen egyértelmű, hogy Kína a nukleáris fegyverek területén is fel akar zárkózni.

A szakértő elmondta, hogy hamarosan egy olyan világba fogunk érni, amikor a kínaiak utolérik az amerikaiakat és az oroszokat. Hozzátette, hogy ezért egy amerikai–orosz kétoldalú szerződésnek nem lehet azt mondani, hogy nincs értelme, mert persze van értelme, csak létrehozni nagyon nehéz a kínaiak bevonása nélkül. Úgy fogalmazott, hogy mind az amerikaiak, mind az oroszok figyelembe fogják venni Kína felemelkedését ezen a területen, és ezért a tárgyalások nagyon nehezek.

Siklósi Péter rámutatott, hogy amikor megjelenik egy harmadik szereplő is a területen, a régi két szereplő hiába köt megállapodást egymással, hiszen a dinamikát megváltozott. 

Hozzátette, hogy ez jelenti a fő problémát, és felvetette a kérdést: vajon ebből mi következhet a jövőben.

Kína a nukleáris fegyverek területén is fel akar zárkózni Fotó: AFP

Mi történik akkor, hogyha teljesen elfelejtjük ezt a szerződést? Elméletileg akkor a felek szabadon fejleszthetik a nukleáris arzenáljukat. De persze ez egy csomó pénzbe kerül, ugyanakkor kétséges az elrettentési haszna. Tehát én nem számítok arra, hogy újra a hidegháborús, több mint tízezer robbanófejes állapotok visszatérnének. Az nagyon valószínű, hogy bizonyos fejlesztések folyni fognak a jövőben is

– fogalmazott.

Siklósi Péter elmondta, hogy az oroszoknál egyfelől létezik a nukleáris meghajtású, nukleáris robbanófejjel felszerelt torpedó, illetve a Burevesznyiknek (NATO kódneve Skyfall) nevezett nukleáris meghajtású cirkálórakéta, amely szintén nukleáris robbanófejjel van ellátva. Hozzátette, hogy ezen kívül az úgynevezett hiperszonikus rakéták is szerepet játszanak, és felvetette a kérdést, hogy ezek milyen hatótávolságúak, valamint stratégiai vagy közepes hatótávolságú rendszereknek számítanak-e, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Siklósi Péter megjegyezte ugyanakkor, hogy egy hagyományos interkontinentális ballisztikus rakéta is hiperszonikusnak számít, „mert becsapódás előtt olyan sebességgel repül, ami bőven hiperszonikus”.

Siklósi Péter elmondta, hogy amit manapság hiperszonikusnak szoktak hívni, azok vagy hiperszonikus sebességű cirkálórakéták, vagy úgynevezett hypersonic glide vehicle‑ek, tehát olyan siklórobbanófejek, amelyek nem ballisztikus pályán csapódnak be, hanem egy darabig ballisztikus pályán haladnak, majd a röppálya végén manővereznek, hogy nehezebb legyen elfogni őket. Hozzátette, hogy ezek a technikai fejlesztések mind csak bonyolítják egy ilyen megállapodás létrejöttét.

A szakértő szerint nyilvánvaló, hogy ezek a fejlesztések folynak tovább, és ha rendszerbe állítják őket, ezek „rárakódhatnak a most meglevő számokra”, vagyis az 1550‑es számra. Hozzátette azonban, hogy nem valószínű, hogy az 1550‑es szám a közeljövőben megduplázódna vagy megtriplázódna.

Siklósi Péter rámutatott, hogy ez meglehetősen bonyolult téma, rendkívül sok leágazással, és folyamatosan változik. Hozzátette, hogy ezért szoktak az ilyen szerződéseket általában nem örökre kötni, hanem 10–15 évre, „mert közben egy csomó minden meg fog változni”.

A szakértő szerint nem kizárt, hogy abban az esetben, ha sikerül Ukrajna ügyében megállapodni, akkor azért, hogy alátámasszák a javuló orosz–amerikai viszonyt, ebben a New Start ügyben is valamifajta megállapodást kötnek.

Hozzátette, hogy ez lehet az önkéntes alapon történő megkötések folytatása, a New Start utódjáról szóló tárgyalások megkezdése, vagy akár a helyszíni ellenőrzések felújítása, annak ellenére, hogy maga a szerződés lejárt.

Tehát itt több lehetőség is van bizalomerősítő intézkedések meghozatalára – de ha születik valamilyen nagy amerikai–orosz megállapodás, aminek része az ukrajnai háborúnak a lezárása is –, akkor ezen a területen is lehet, hogy előre tudnak lépni

– zárta gondolatait.

Borítókép: Orosz–amerikai atomfegyveres játszma – a világ lélegzetvisszafojtva figyel – illusztráció (Fotó: AFP)