Két új erőművi blokk Tiszaújvárosban

Több lesz, mint két egyszerű gázerőművi blokk. A tiszaújvárosi erőművel fedezhető lesz Kelet-Magyarország újraiparosításának áramigénye, részben hidrogénnel is képes lesz működni, valamint szerepet játszik majd a megújulók által termelt energia szabályozásában is.

Átadták a BMW debreceni gyárát Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A tiszta energiaátmenet részeként a dekarbonizált villamos áramra való átállás idehaza is jól nyomon követhető. A 2024-es hazai bruttó villamosenergia-felhasználásunk nagyjából 44,9 TWh volt. Ehhez képest a Nemzeti energia- és klímaterv hivatalos előrejelzése szerint 2030-ra a kereslet 34 százalékkal, 60 TWh-ra, 2050-re pedig 130 százalékkal, 103 Twh-ra emelkedik. A növekedés nem lesz egyenletes, a gyorsan fejlődő kelet-magyarországi régió áramigénye talán még az átlagosnál is nagyobb növekedés előtt áll, köszönhetően a régióba érkező jelentős ipari beruházásoknak – mondta el lapunk megkeresésére Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója annak kapcsán, hogy új erőművi kapacitás létesül Tiszaújvárosban. 

Ha a nagy gyárak beindulnak, jelentősen megugrik az energiaigény  Fotó: Kurucz Árpád

Hozzátette, ha minden most bejelentett nagy ipari üzem (akku- és autógyárak, valamint beszállítók) teljes kapacitáson működik majd Debrecen–Békéscsaba–Szeged–Nyíregyháza–Miskolc térségében, akkor a plusz áramigény 6–8 TWh/év is lehet. Ez 10–15 százalékkal járul majd hozzá a jelenlegi teljes magyar éves fogyasztáshoz. Az MVM Tisza Erőmű Kft. tiszaújvárosi beruházásának pedig pont az a fő célja, hogy erősítse Magyarország energiaellátás-biztonságát, hiszen a valaha volt 

 Tisza II. erőmű telephelyén épülő két új, egyenként 500 MW-os erőművi blokk révén fedezhető lesz Kelet-Magyarország újraiparosításának áramigénye, egyben csökkenthető lesz az importáramtól való függőség – magyarázta Toldi Ottó.

Az új erőmű egyszerre tölt majd be kiszabályozószerepet és biztosít folyamatosan villamos energiát. A két új gázerőművi blokk rugalmas, megújulót követő üzemmódban (50–70 százalékos kihasználtság) évi 6-7 TWh áramot termelne. Ráadásul az erőmű tervezése során „hidrogénkész” technológiát választottak, ami később lehetővé teheti a dekarbonizált hidrogén akár 45 százalékos bekeverését is. A tervezett üzembe helyezés 2028 végén, 2029 elején várható.

A vezető kutató a már említett kiszabályozással kapcsolatban elmondta, az időjárásfüggő megújuló termelés miatt szükség lesz olyan rugalmas kapacitásokra, amelyek gyorsan tudnak reagálni a termelés ingadozásaira. A kombinált ciklusú modern földgáztüzelésű erőművek alkalmasak is erre, hiszen a teljesítményük percek alatt 0-ról akár 100 százalékra változtatható. Effajta rugalmasságra az atom- és a szénerőművek nem vagy csak minimálisan képesek, Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő pont emiatt rendre arra figyelmeztet, hogy káros és gazdaságtalan a paksi atomerőmű időszakos kényszerű teljesítménycsökkentése a megújulók javára.

A tiszaújvárosi erőmű a villamosáram-igények mindenkori kielégítésére épül, ezért a valós kapacitásfaktorait az igények szabják meg, hiszen egy villamosenergia-rendszerben a termelésnek és a fogyasztásnak minden időpillanatban meg kell egyeznie. Egy kombinált ciklusú gázerőmű képes alaperőműként bázisterheléssel 80–90 százalékos kihasználtsággal működni, és képes rugalmas, időjárásfüggő megújulót követő üzemben 50–70 százalékos kihasználtsággal működni. 

A villamosenergia-mixbe a mindenkori valós éves teljesítménye alapján kerül majd bele.

Túl azon, hogy hidrogén is bekeverhető lesz, a földgázbeszerzésre is gondolt a kormány. A Török Áramlat vezetéken Szerbia felől érkező orosz gáz mellett az Adria vezetéken érkezik gáz Azerbajdzsánból i,s és földgázfogyasztásunk tíz százalékát már mi is LNG-ből fedezzük, melynek fele az USA-ból érkezik majd. 

Viszont a magyar kabinet ahhoz is ragaszkodni fog, hogy a szankciós politika miatt ne kelljen a Gazprommal szerződést bontani, hiszen túl azon, hogy jelentős többletköltséget jelent, az orosz fél egyszer sem szegte meg az érvényes szerződést, és a kieső mennyiséget is csak drágán lehet pótolni. Intő példa, hogy Ausztriában hetven százalékkal nőtt a kombinált energia-árindex az orosz földgázról és kőolajról való leválás után.