Németország már nem bezzegország

A német államból hiányzik a reakcióképesség, a politikusok pedig mintha másik dimenzióban élnének. A szélsőbaloldali erőszak kérdése annak ellenére sem érte el a politikusok ingerküszöbét, hogy a mostani terrortámadás kritikus infrastruktúrát ért, az áramszünet Berlinben pedig több tízezer háztartást érintett – mondta el a Magyar Nemzetnek az MCC Magyar–Német Intézet igazgatója. Bauer Bence szerint a német igazságszolgáltatás megengedően viszonyul az elkövetőkhöz.

Illusztráció (Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP)

Több tízezer háztartást érintett az áramszünet Berlinben, a vezető német politikusok mégsem reagáltak, annak ellenére, hogy hétfő délre már megfogalmazódott az az álláspont, hogy terrortámadásról van szó – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézet igazgatója.

Az áramszünet Berlinben több tízezer embert érintett, Friedrich Merz mégsem reagált (Fotó: AFP)

Az a feltűnő, hogy Friedrich Merz kancellár semmit nem mond

– emelte ki, hozzátéve, hogy a második világháború óta nem fordult elő, hogy négy-öt napon át nem volt áram.

Ez arra vezethető vissza, hogy az a terrorszervezet, amely ezt egyébként elkövette, a Vulkán-csoport, már 2010-2011 óta hasonló akciókat hajtott végre, és a hatóságok szemet hunytak felettük

– hangsúlyozta a szakértő.

Tudnak róluk, de nem tudják, hogy kik vannak benne, ki finanszírozza, és egyébként óriási tétlenség van, a német jogállam e tekintetben mindenképpen csődöt mondott

– tette hozzá.

Bauer Bence szerint a Vulkán-csoport egyrészt azt akarja elérni, hogy a fosszilis energiahordozók használatának véget vessenek, másrészt a gazdagok életét szeretnék megnehezíteni.

Ők úgy mondták, nem engedhetjük meg maguknak már a gazdagokat

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a csoport tagjai ökoterroristák, a nagyon szélsőséges klímaaktivizmust képviselik.

Most került a hatóságok látókörébe az, hogy terrortámadásnak minősül ez az akció, hiszen a kritikus infrastruktúrát érintette, sok embert érintett, és általánosan alkalmas ez a helyzet arra, hogy az embereket félelemben tartsa, hisz a terrornak ez a lényege, hogy bizonytalanság legyen, félelem legyen

– magyarázta.

Itt óriási akcióról van szó. Nagyon okosan kitervelték, hogy pont szombaton, az ünnepek után, egy hosszú hétvégén történjen mindez, amikor mindenki még téli szüneten van, a hatóságoknál nem tudnak olyan gyorsan reagálni. Ezt nagyon pontosan bemutatták, és tisztában vannak azzal, hogy milyen következményeket eredményezhet ez az akció

– húzta alá.

Bauer Bence szerint a történtekből nagyon sok következtetést le lehet vonni a német közállapotokról.

És nemcsak, hogy nagyon sok következtetést lehet levonni, főleg azt lehet megállapítani, hogy Németországban az állami rendszerek nem jól működnek, nem volt felkészülve senki erre, nem tudták kivédeni. Mi több, sokan Oroszországot próbálták felelőssé tenni ezért az egészért, mintha ez tisztára mosná a német politikusokat, holott azt, hogy nem működik a kritikus infrastruktúra, nem lehet védeni

– hangsúlyozta.

Míg egy mém miatt kivonul és házkutatást tart a rendőrség a véleményszabadságot és a szólásszabadságot korlátozva, az ilyen szervezetek ellen nem lépnek fel erőteljesen. Pedig itt súlyos támadásról volt szó, és a német politika, a közigazgatás és a bűnügyi hatóságok nem tettek semmit.

Nagyon érdekes megfigyelni a német média viszonyulását a támadáshoz.

A német Tagesschauban 27 másodpercben próbálták ezt a kérdést úgymond gyorsan kipipálni

– emelte ki Bauer Bence, hozzátéve, hogy a pingvinek életéről kétperces összeállítás szólt.

Ez azt mutatja, hogy ez kellemetlen számukra, ezzel nem akarnak foglalkozni, nem passzol a képbe, és a baloldali erőszak, a baloldali extremizmus, a baloldali terrorizmus egy olyan veszély, amiről a mainstream média, hisz baloldali többségű, nem szívesen beszél

– hívta fel a figyelmet.

De akadt például olyan könyvkiadó, amelyet a CDU vezette minisztérium 50 ezer euróval jutalmazott, holott pont olyan könyveket népszerűsít, hogy miként lehet úgy megírni egy ilyen akciót felvállaló üzenetet, hogy a tettesek eltüntessék a hozzájuk vezető nyomokat.

Szinte azt mondhatjuk, hogy az állam talán egy tudatlan cinkostárs

– összegzett a szakértő.

Az, hogy ilyen sokáig tartott az áramszolgáltatás helyreállítása, azt mutatja, hogy Németországban nagyon sok régi rendszer van, ami már nem működik jól.

Németország sokáig bezzegország volt, ezt tudjuk, de ma már Németország nem bezzegország

– hangsúlyozta.

– Régebben ez egy szorgos-dolgos, ügyes, racionálisan felépített ország volt, már inkább a lelassulás, a kifáradás, a jólét által okozott tömeges kényelem vált abszolút jellemzővé, hiányzik a reakcióképesség a németekből – mutatott rá.

Az pedig, hogy a polgármester aznap éppen teniszezett, holott azt hazudta, hogy egész nap elérhető volt, megmutatja, hogy a német politikusok mintha egy másik dimenzióban, másik világban élnének, és nagyon-nagyon elszomorító. Ahogy az is, hogy nem tudják gyorsan helyreállítani a rendszert, vagy akár ellátni a lakosokat. A migránsokat elviszik egy meleg helyre, az őshonos lakosokat otthagyják

– mondta, hozzátéve, hogy a németek 70 százaléka már tavalyelőtt úgy nyilatkozott, hogy az állam nem tudja ellátni a feladatait.

Megítélésem szerint ez a szám valószínűleg csak növekedni fog a következő időszakban

– vélekedett.

A német kormány gyakorlatilag nem tett semmit a kritikus infrastruktúra védelméért, ehelyett Oroszország nyakába próbálta varrni a történteket, ami illeszkedik az eddigi, orosz hibrid támadásokkal riogató narratívába, amire azonban „semmilyen bizonyítékot nem láttunk eddig”. A Vulkán-csoport egy második nyilatkozatban gúnyosan visszautasította az orosz szál lehetőségét.

A német politika részéről pedig nem történt semmi, mert az a szavak területén ugyan erős, de tettekben igen gyenge. Ezért aztán Bauer Bence arra számít, hogy a következő időszakban megszaporodnak a hasonló akciók.

Ugyanennek a csoportnak a két tagját 2023-ban letartóztatták, amikor rajtakapták őket egy vasútvonal elleni szabotázs előkészítésén, a berlini bíróság azonban „bizonyíték hiányában” felmentette őket. Ez a szakértő szerint nem egyedi eset, a szélsőbaloldali elkövetőkkel sokkal engedékenyebb az igazságszolgáltatás, hiszen a bírói aktivizmus jelen van Németországban is. A jobboldal elleni harcba pedig nem fér bele, hogy baloldali elkövetők is vannak. Ugyanez mutatkozik meg, amikor az Antifa-támadókról beszélünk, akik 2023 februárjában Magyarországon garázdálkodtak.

Itt is azt mondhatjuk, hogy elfogult bizonyos mértékben az igazságszolgáltatás, nem mindig jogállamisági szempontok érvényesülnek, hiszen a jogállamisági szempont pont az lenne, hogy függetlenül a világnézettől egy bűnelkövetőt ne hagyjunk szabadlábon. Itt szerintem sokkal többet kell tennie a német államnak, a politikának, a közigazgatásnak, a rendőri szerveknek, az ügyészségnek és akár az igazságszolgáltatásnak is

– szögezte le.

Az igazságszolgáltatás egyoldalú megközelítésében természetesen szerepet játszik az ország történelmi öröksége, de „ne felejtsük azt sem el, hogy azért a 68-as generációnak a képviselői most vannak döntő pozícióban, és gyakran nem mindenképpen tisztán jogi szempontok érvényesülnek, hanem politikai szempontok is” – hívta fel a figyelmet.

Ugyan a mostani terrortámadás már nagyon nagy pofon volt a német társadalom számára, kérdés, hogy elegendőnek bizonyul-e ahhoz, hogy változásokat váltson ki a szélsőbaloldali erőszakhoz való hozzáállásban. Bauer Bence szerint lehet, hogy ez csak akkor következik be, ha egy következő akció már emberéleteket követel.

Ugye, tudjuk, hogy például a migrációval kapcsolatosan sok haláleset volt, hiszen voltak késeléses támadások, voltak terrortámadások. Ott már átlendült ez, és most már szerintem egy baloldali német is azért észrevette, hogy ez milyen veszélyt jelent. A szélsőbaloldallal kapcsolatban szerintem még nem értük el ezt a szintet. De valószínűnek tartom, hogy akár ez a csoport, akár másik fog még elkövetni hasonló bűntetteket Németországban, és akkor előbb-utóbb ez a kérdés is előkerül

– vélekedett.

A Vulkán-csoporttal kapcsolatban tisztázatlanok az olyan összefüggések, mint például a baloldali NGO-kkal való kapcsolat. A CDU tavaly januárban, egy nagy tüntetéshullám után, az akkor még baloldali kormányhoz 551 kérdést intézett, amelyekre sosem kaptak választ. „Talán érdemes lenne ezt az 551 kérdést újra előszedni, és akár azt is firtatni, hogy vajon milyen kapcsolat lehetett a Vulkán-csoport meg az államilag finanszírozott NGO-k között”.

A német állampolgárok nagyon sok következtetést levonhatnak a mostani támadásból. „Talán az első az, hogy a német állam védtelen, nem tudja megvédeni a saját állampolgárait. Az is egy konklúzió lehet, hogy a német állam a baloldallal szemben megértő, és a migránsokkal szemben is pozitív diszkriminációt alkalmaz. Sőt arra a konklúzióra is juthatnak, hogy a német állami tisztségviselők egyszerűen fittyet hánynak az állampolgárok érdekeire, saját ügyeikkel vannak elfoglalva, sőt, mi több, teniszezni mennek egy ilyen támadás után” – sorolta a lehetséges következményeket az MCC Magyar–Német Intézet igazgatója.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP)