Továbbra sincs áram több tízezer háztartásban a német fővárosban

Berlin délnyugati része megbénult. Feltételezhetően szélsőbaloldali aktivisták felgyújtottak egy kábelhidat a Teltow-csatornánál. Több tízezer német háztartás és számos ipari létesítmény maradt áram nélkül. Az ügyet a terrorcselekményekben illetékes Szövetségi Ügyészség vette át, miután felmerült a szabotázs és a közüzem működésének megzavarása.

Áramfejlesztő tankját újratöltő férfi Forrás: AFP

Kedden este továbbra is mintegy 25 ezer háztartásban és 1220 ipari létesítményben szünetelt az áramszolgáltatás Berlin délnyugati részén, a rendőrség szerint azért, mert feltehetően szélsőbaloldali aktivisták felgyújtottak egy kábelhidat a német fővárostól délre lévő Teltow-csatornánál – írja az MTI.

A német fővárosban 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben ment el az áram. Fotó: AFP

A tűz következtében szombat hajnalra 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben ment el az áram.

A berlini áramhálózatot működtető vállalat csütörtök délutánra ígérte a szolgáltatás teljes helyreállítását. A támadás ügyében kezdetben a berlini főügyészség indított vizsgálatot, kedden az ügyet a terrorcselekmények ügyében is illetékes Szövetségi Ügyészség (Bundesanwaltschaft) vette át.

 A legfőbb német bűnüldöző hatóság szerint fennáll az ország alkotmányos rendje elleni szabotázs, a terrorszervezeti tagság, a gyújtogatás és a közüzem működése megzavarásának gyanúja.

Elkövetőként az úgynevezett Vulkán-csoport, egy baloldali szélsőséges szervezet jelentkezett levélben, amely az „Elvágni a hatalmon lévők energiaszolgáltatását” címet viselte. A feltételezett elkövetők az üzenetükben hangsúlyozták, hogy akciójuk célja nem az áramszünetek, hanem a fosszilisenergia-ipar.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint a Vulkán-csoport 2011 óta követ el gyújtogatásokat főként Berlinben és a német fővárost övező Brandenburg tartományban fontos infrastrukturális létesítmények ellen.

A csoportot a szélsőbaloldali szervezetek erőszakorientált, anarchista részéhez számítják. A csoport az üzeneteiben változó neveket használt, amelyek olyan izlandi vulkánokra utalnak, mint például a Grimsvötn, a Katla vagy az Ok. A háttérben valószínűleg az Eyjafjallajökull vulkán kitörése áll, amely 2010-ben hetekig zavarta a légi közlekedést Európában. A csoport által elkövetett támadások pontos száma nem ismert.

A hatóságokhoz érkezett, baloldali szélsőségeseknek tulajdonított beismerő levelet keddi sajtótájékoztatóján hitelesnek nevezte Berlin város belügyi szenátora, a szociáldemokrata Iris Spranger, aki – akárcsak korábban a kereszténydemokrata főpolgármester, Kai Wegener – baloldali terrorizmusról beszélt.

A szenátor szerint a tettesek tudatosan vállalták, hogy kárt okoznak embereknek. A német iparvállalatok szövetsége (BDI) az eset kapcsán a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények fokozottabb védelmét szorgalmazta. 

Az energiaellátás, a logisztika és a kommunikáció terén már hosszú ideje tapasztalni hibrid fenyegetéseket és célzott támadásokat, amelyek gazdaságunk gerincét érintik

– mondta kedden Holger Lösch, a BDI helyettes vezetője, aki szerint a politikusok nem érzik, hogy milyen sürgős szükség lenne megfelelő választ adni ezekre az egyre erősödő fenyegetésekre. 

Olyan biztonsági rendszerre lenne szükség, amely az állam és a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények üzemeltetőinek stabil partnerségén alapul, és amelyben integráltan követik figyelemmel a digitális és a fizikai kockázati tényezőket. Továbbá a hibrid támadások egyre gyakoribbá válása miatt Lösch szerint felül kellene vizsgálni a transzparenciával kapcsolatos kötelezettségeket is.

A transzparencia nem vezethet oda, hogy támadási felületek nyíljanak, és a sebezhető pontok láthatóvá váljanak a potenciális támadók számára. Nem szabad engedni, hogy a biztonság szempontjából fontos adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, és rossz kezekbe kerüljenek

– mondta a BDI szakembere.

Borítókép: Áramfejlesztő tankját újratöltő férfi (Fotó: AFP)