„Én csak azt szeretném kérdezni, hogy a hasonló karmozdulatokra oly érzékeny baloldali-liberális társaság, a náciveszélyre mindig idejekorán figyelmeztető Bruck Andrások, Kéri Lászlók, Bolgár Györgyök, Perintfalvi Riták, Lendvai Ildikók ugye önérzetesen elhatárolódtak már a Tisza Párt debreceni jelöltjének karlendítésétől, és nem lapítanak, mint khm.. nyúl a fűben? Igaz?” – teszi fel a kérdést Mandula Viktor. Engedelmével, megválaszolom: de, igen, lapítanak, de nem mint a nyúl, hanem mint a szar.

És engedelmével én is feltennék egy kérdést: ha bármelyik fideszes jelöltről vagy bármelyikünkről kerülne elő egy ilyen fotó, akkor is lapítanának?

Nem, akkor üvöltenének, a FOS hangosításával.

Mert hát, ugye, az elvek. Úgy vannak ezek az elveikkel, mint az öreg székely:  – Az elvek, fiam, na, az olyan, mint a fing. Addig tartja az ember, ameddig bírja...