Kezdetektől támadták: több mint tíz éve véd a rezsicsökkentés

Brüsszel nem először indított támadást a rezsitámogatások fenntartása ellen. A magyar kormány kezdetektől kiállt a háztartások megsegítése mellett, holott nemcsak külföldről, hanem hazai politikai ellenfeleitől is folyamatos kritikák érték a rezsicsökkenés politikáját. Mindezek fényében érdemes visszatekinteni az elmúlt időszak történéseire.

– Ezzel akkor belesimultunk a mai napig tartó liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik, amelyet energiauniónak neveznek. Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az unió a piacra bízna – emlékeztette lapunkat korábban Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. Ezt a megoldást választotta a balliberális kormány, így 2008-tól végleg lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett folyamatosan az energia ára. Ismert: a 2008-as válság hatására az árak jelentősen növekedtek, amelyet ezek a külföldi cégek azonnal áthárítottak a lakosságra. A verseny hiánya nem kényszerítette a szolgáltatókat arra, hogy tarifáikat az árrobbanást követő korrekcióval csökkentsék, így a lakossági terhek nem csökkentek, viszont a vállalatok rekordmagas profitot realizáltak. 

A baloldal kezdetektől támadta az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikáját
Fotó: Bach Máté

A torz piaci helyzet következményeképpen egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. 

Így 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt. Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre.

Ezen változtatott az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikája. Visszavezették a hatósági árszabályozást, de nőtt az állam mozgástere is, mert a kormány visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. 

Mindezek következtében az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehéz­séggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant.

Azóta kirobban az orosz–ukrán háború, és a nyugati szankciós politika elmélyítette az energiaválságot. Ezért kényszerült arra tavaly az Orbán-kormány, hogy változtasson a rezsicsökkentésen, amely azonban továbbra is hatalmas segítséget jelent a háztartásoknak. Múlt év augusztusától a rezsicsökkentés az átlagfogyasztás mértékéig maradt meg az eredeti formájában. A háztartásoknak azonban az átlagfogyasztáson felül sem kell piaci összeget fizetniük, ugyanis a kormány bevezette az úgynevezett lakossági piaci árat. A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok átlagosan 181 ezer forintot takarítanak meg havonta.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)