A társaságok gátlástalanul éltek a piaci erőfölényükkel, folyamatosan emelték az árakat, mindehhez pedig asszisztált a balliberális kormányzat. A verseny hiánya nem kényszerítette a szolgáltatókat arra, hogy a fogyasztóknak kedvezzenek, ellenben a vállalatok rekordmagas profitot kaszáltak. 

Ennek az lett a következménye, hogy hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. Ennek vetett véget az Orbán-kormány a rezsicsökkentés politikájával, valamint azzal, hogy visszavásárolta a közműágazat cégeit. 

A baloldal egy percig sem állt a családok mellett, ha az energiaárakról volt szó. Így minden egyes mozzanatuk hiteltelen, amikor krokodilkönnyeket ejtenek az emberek megélhetéséért.

A rezsicsökkentés fennmarad, hiába keringtek az interneten olyan táblázatok, amelyek kizárólag a lakosság riogatására szolgáltak, hiába gúnyolták mémek sorozatával a kormányt, az Orbán-kabinet továbbra is kiáll a családok mellett. 

Mindezt olyan körülmények között, amelyek egyáltalán nem kedvezők. Hatalmas erőfeszítést és anyagi ráfordítást kíván az államtól, hogy a háborús körülmények között, az energiaválság idején is megőrizze a rezsicsökkentés eredményét. Ehhez viszont korrekcióra kényszerült. 

Jelenleg ugyanis nincs lehetőség arra, hogy a korábbi szintre csökkentett áron korlátlan mértékig fogyasztható maradjon az energia. Ennek ellenére a kormány nem engedi az egekbe szaladt világpiaci árakat a háztartásokra.

Az átlagfogyasztásig mindenkit a már ismert módon véd a rezsicsökkentés, ezzel továbbra is havi mintegy 181 ezer forintot, míg éves szinten 2,17 millió forintot lehet spórolni. Az átlagfogyasztás felett lép életbe a lakossági piaci ár, amely messze elmarad a versenypiaci árszinttől. Ráadásul a jövőben is megmarad a nagycsaládosok kedvezménye. 

Ha mindez nem lenne, akkor a magyarok olyan költségekkel szembesülnének, amelyektől a nyugati országban is elkerekedik az emberek szeme. 

A Financial Times áprilisban írta meg, hogy a brit háztartások kezdenek megismerkedni az energiaszegénység fogalmával. A szigetországi családok rezsiköltségei olyan mértékben emelkedtek, hogy a háztartások negyven százalékának a jövedelme jelentős részben a számlák kifizetésére megy el. A balliberális kormányok alatt ez így volt Magyarországon is, és így lenne most is, ha ők lennének hatalmon.

Ársapka nem kell, rezsicsökkentés nem kell, a piachoz kell alkalmazkodni – fogalmazott a minap Róna Péter. 

A már széthullott ellenzéki összefogás őt ajánlotta államfőnek. Ez mindent elmond arról, hogy mi a különbség a baloldali és a polgári kormányzás között. Ég és föld, azaz pont annyi, mint a rezsicsökkentett és a világpiaci árak között.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)