Ezeket a daliás időket irigyelte el a bizottság, csak most nem tankokkal rohanják le a renitens, elhajló országokat, hanem az uniós jog megerőszakolásával, az eredeti értelmüktől megfosztott szabályokkal, szerződésekkel.

Két háború zajlik Európában: az egyik az oroszok és az ukránok között, a másik viszont az unióban: a bizottság, az Európai Parlament s néhány tagállam megháborodott és/vagy megvett vezetője megveszekedetten küzd a nemzetállamok, a normalitás, az európai élet ellen. Ez utóbbit az Ukrajnában történtek s az arra adott európai reakciók fényé­ben szó szerint kell érteni: most az egyes emberek is lassan az életükért kapkodnak, a puszta létezésüket sodorta veszélybe az újelvtársak fene nagy dühe. 

Ilyet véletlenül nem lehet csinálni, ennyire tönkretenni Euró­pát, a tagállamokat, a polgárokat csak szándékosan, aljas indokból és előre megfontoltan lehet. Persze ha biztos a siker, mit számítanak az életek? Márpedig a sikert mindig biztosnak hitték ezek a kommunista fajták. Oroszország különleges hadműveletnek hívja a háborúját, az Európai Bizottság meg újbeszélül szolidaritásnak. Weber párttitkár kitalálja, hogy akinek van elég gáza, attól el kell venni, akinek meg nincs, annak oda kell adni (Marx, Engels, Lenin jóízűen kuncog a föld alatt). 

A bizottság meg rátromfol: majd ők megmondják, mennyi energiát fogyaszthat egy-egy tagállam, hány fokra fűthetjük fel a lakásunkat télen és hűthetjük nyáron. S mindezt persze a lehető legdemokratikusabban, egyszerű többségi szavazással eldöntik majd el, mindenféle vacak vétót kizárva, nehogy már az Orbán kekeckedjen megint velük. Örülhet, hogy nem tankokat és bombázókat küldenek. Egyelőre. A tanácsban meg mindig lesz elég hasznos hülye, aki bármit megszavaz, hogy mentse a bőrét, s nehogy csúnyákat írjon róla a The New York Times. Meg hát persze valahol a háttérben a kassza is szépen csilingel ilyenkor.

Lehet, hogy Putyin fenyegetést jelent Európára, mondom, nem ismerem az álmait. De az igazi veszély itt van belül, ez az újbolsevik brüsszeli elit, amelyik jó kommunista hagyományokat őrizve semmihez nem ért, műveletlen és szűk látókörű, de ahol hatalomra jutott, még mindig csak rombolni tudott, tönkretenni mindent, amiért érdemes élni.

Örök érvényű mondás, hogy a kommunisták mindig azzal vádolták ellenfeleiket, amit ők akartak elkövetni. Csak ezért érdemes figyelni, mit mond a saját jelentéktelenségébe beleőrült Guy Verhofstadt: „Orbán következő terve a demokrácia lerombolása Európában. Végre vajon mindenki rájön, hogy mekkora fenyegetést is jelent számunkra?”

Vajon eljön az az idő, amikor minden európai polgár rájön végre, mekkora fenyegetést jelentenek ezek az újelvtársak mindannyiunk számára?

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tanácskozik a moszkvai Kremlben 2022. július 4-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Mihail Klimentyev)