Már Nagy Feró is megénekelte, hogy a kocsmában tompulnak az agyak és élesek a kések. Azaz ha leszáll a köd a józan észre, akkor könnyű nagyokat mondani és fenyegetőzni. Előbb-utóbb azonban kijózanodik az ember.
Az Orbán-kormány nyolc órát sem szórakozott, már kezdetben egyértelművé tette: Magyarország még tárgyalni sem hajlandó arról, hogy az Európai Unió egyik napról a másikra lemondjon az orosz gázról. Világos álláspont. A magyarázata pedig roppant egyszerű. Ha megtennénk, és a huszonhét tagú közösség nem kérne a világ legnagyobb országából érkező energiahordozóból, akkor villámgyorsan tönkremenne minden.
Romániában felmerült annak rémképe, hogy a tél nem csak az időjárás miatt lesz elviselhetetlen. Ha nem lesz elég földgáz, akkor a kormány kész első körben a nagyvállalatok gázfelhasználását korlátozni. Azért, hogy a lakosság még ideig-óráig tudjon fűteni, és ne a hideg vízbe kelljen áztatni a teafiltert. Románia nincs egyedül a félelmével, mert napról napra nő a pánik Európa legerősebb gazdaságát működtető tagállamában is. Németországban vágják a centit, és azt lesik, hogy mikor jár le az Északi Áramlat tíznapos karbantartása. Addig ugyanis Oroszországból egy köbméter gáz sem érkezik.
