Vezető svájci lap: Tényleg meg kell fagynunk Kijevért?

A svájci lap főszerkesztője szerint a németek csak a saját jólétükkel vannak elfoglalva, ezért kerültek Putyin csapdájába. De nem szabad megadnunk magunkat az oroszoknak – ez Európa saját érdeke is – olvasható a Mandiner cikkében.

Kijev, 2022. július 4. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten a kijevi elnöki palotában 2022. július 3-án. Albanese 12 órás látogatása alatt járt a Kijev környéki Bucsa, Hosztomel és Irpiny településeken is, ahol az ukrán hatóságok több tömegsírt, megkínzott és kivégzett civilek holttesteit találták meg, miután a terület felszabadult az orosz megszállás alól. MTI/EPA/AAP/Lukas Coch Fotó: Lukas Coch

Hosszú véleménycikket közölt a Neue Zürcher Zeitung online felületén Eric Gujer, a lap főszerkesztője – olvasható a Mandiner.hu-n. A szerző publicisztikájában az ukrajnai háború körüli német és svájci moralizálást fejtegette, kiemelve, hogy ezek az országok – és tágabb értelemben Európa – a saját érdekeik miatt nem szeretnék megfizetni Ukrajna végsőkig való támogatásának egyre magasabb árát.

A németeknek csak a jólétük számít

„Előbb a has jön, aztán a morál” – idézi Bertolt Brechtet Gujer, aki szerint Németország ma arra formál igényt, hogy erkölcsösebben cselekedjen más országoknál, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a piszkos munkát mindig másokra hagyja. A szerző kijelenti: a németek az afganisztáni háborúban is az amerikaiakra hagyták az öldöklést, hogy nyugodtan építhessék az iskoláikat és a kútjaikat, s 2015-ben is hidegszívűnek tartották azokat az országokat, amik meg akarták fékezni az ellenőrizetlen bevándorlást Európába.

Németország Oroszországgal szemben is külön utakon járt. Hangzatos célokból itt sem volt hiány. Hidakat akartak építeni, elő akarták segíteni a békét és a megértést – és persze mindenkit, aki józanabbul ítélte meg Moszkvát, hidegháborúsnak bélyegeztek

– írja Gujer.

A NZZ főszerkesztője szerint az ukrajnai háború elhozta a németek önbecsapásának végét. Gujer úgy véli: Németország eddig is az olcsó orosz energiának köszönhetően tett szert versenyelőnyre másokkal szemben, miközben egyre szorosabban fonódott köré Putyin gúzsa – idézi szemléjében a Mandiner.

A német külpolitika célja elsősorban a saját jólét növelése. Minden más csak másodlagos. Előbb a has jön, aztán a morál

– jelenti ki a szerző.

Gujer szerint Svájcban is sokan vannak azok, akik a rövid távú gazdasági előnyökért cserébe a sorsukra hagynák az ukránokat. „Újult erővel teszi fel az ukrajnai háború a külpolitika, az erkölcs és a nemzeti érdekek viszonyát érintő régi kérdést. Minél közelebb ér a tél, annál hangosabbak lesznek azok, akik nem akarnak Kijevért megfagyni” – véli a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője.

Az újságíró szerint illuzórikus lenne azt gondolni, hogy az ukránok melletti kiállás a következő hónapokban is változatlanul kitart majd. Gujer szerint egyre többen fogják majd azt mondani, hogy Kijevnek el kellene fogadnia Moszkva feltételeit, ahogy az orosz csapatok egyre előrébb nyomulnak a Donyec-medencében.

A semlegesség nem jelent mást, csak hallgatást

A németek és a svájciak hajlamosak arra, hogy magasztos elveik mögé bújva elhárítsák maguktól a felelősséget. Az egyik nemzet a történelmével, a másik a semlegességével takarózik

– írja Gujer, aki szerint a svájciak előszeretettel látják vendégül a világ fontos szervezeteit és a hatalmasok találkozóit, miközben a külpolitikájuk mélységesen erkölcstelen. 

A semlegesség nem jelent mást, mint tartózkodni, amikor egy Hitler-szerű diktátor éppen vérbe fojtja az országot

 – írja.

A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője végső soron arra jut, hogy aki most enged Putyin nyomásának, annak a jövőben még súlyosabb követelésekkel és provokációkkal kell szembenéznie. Rámutat: Európa Grúzia 2008-as megtámadásakor és az Ukrajna elleni háború 2014-es kitörésekor sem csinált semmit, és ha most sem lép, azért a jövőben még inkább megfizet majd. „Az orosz imperializmus elleni ellenállás nemcsak erkölcsi kérdés, hanem az európaiak jól felfogott önérdeke” – írja Gujer, aki szerint valójában az a kormányzás művészete, hogy a lehető legnagyobb károkat okozzuk az orosz háborús gépezetnek, miközben minimalizáljuk ennek a társadalomra gyakorolt negatív hatásait.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/AAP/Lukas Coch)