Világsiker lett a rezsicsökkentés

A következő időszakban hétről hétre bemutatjuk az Orbán-kormány legfontosabb gazdasági intézkedéseit. Az első rész a rezsicsökkentésről szól, melynek fontossága mára különösen felértékelődött. A mostani energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz.

– A magyar energiaszektor privatizációja során az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került, amelyek így a teljes értékláncot lefedő pozíció­hoz juthattak. Ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak, ami a kétezres évek második feléig fennálló hatósági árszabás miatt közvetett terhet okozott a végfogyasztóknak – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2002 és 2010 között az ország vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Ezzel belesimultunk a mai napig tartó liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik, amelyet energiauniónak neveznek. Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az unió a piacra bízna. 

Ezt a megoldást választotta a balliberális kormány, így 2008-tól végleg lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett folyamatosan az energia ára.

– A liberalizációt követően a multinacionális energiavállalatok az árak meghatározásán keresztül képessé váltak piaci erejük érvényesítésére. A 2008-as válság hatására az árak jelentősen növekedtek, amelyet ezek a külföldi cégek azonnal áthárítottak a lakosságra – magyarázta Hortay Olivér. Hozzátette: a verseny hiánya nem kényszerítette a szolgáltatókat arra, hogy tarifáikat az árrobbanást követő korrekcióval csökkentsék, így a lakossági terhek nem csökkentek, viszont a vállalatok rekordmagas profitot realizáltak. 

A torz piaci helyzet következményeképpen egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban.

– A magas tarifák – a gazdasági válság következményeivel együtt – komoly társadalmi problémákat eredményeztek. Sokatmondó, hogy 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt. Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre – mondta a Századvég szakértője.

– A 2010-es kormányváltás után a döntéshozók léptek, mert látták az áldatlan helyzetet. Első intézkedésként 2010 nyarán jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét. Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés – idézte fel az elmúlt évek történéseit Hortay Olivér. – Másfelől pedig a kormány növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. Mindezek következtében az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehéz­séggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant.

– Mindehhez kellett az is, hogy a gazdaság más területein is kedvező folyamatok alakuljanak ki, így pél­dául emelkedjen a foglalkoztatottak száma és növekedjenek a bérek – mondta a szakértő. 

Hortay Olivér szólt arról is, hogy mára a magyar állam visszanyerte a mozgásterét, mert hazánk tulajdoni aránya az energiaszektorban ötven százalék fölé nőtt, ami a lakossági ellátásban ráadásul még magasabb.

– Ez most különösen jól jön, mert a jelenlegi energiaválság árrobbanása ezúttal nem eredményezte a magyar háztartások kiadásainak növekedését. Az állam visszaépített mozgástere pedig lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú fenntartását. Érdekesség, hogy míg a 2010 utáni hatósági kontroll visszavezetése akkoriban egy nemzetközi szinten is egyedülálló lépés volt, a mai energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz – tette hozzá Hortay Olivér.

Borítókép: A magyar háztartások kiadásai nem növekednek a mostani helyzetben sem. Fotó: Havran Zoltán