Az Orbán-kormánynak több olyan gazdaságpolitikai vívmánya van, amelyet annak idején támadtak, de mára az élet visszaigazolta a jogosságát. Ilyen a rezsicsökkentés politikája. Már 2020-ban is a magyar fogyasztók fizették Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit, míg korábban ennek pont az ellenkezője volt az igaz. A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérje az ország, messziről kellett indulni.
Világsiker lett a rezsicsökkentés
A következő időszakban hétről hétre bemutatjuk az Orbán-kormány legfontosabb gazdasági intézkedéseit. Az első rész a rezsicsökkentésről szól, melynek fontossága mára különösen felértékelődött. A mostani energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz.
– A magyar energiaszektor privatizációja során az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került, amelyek így a teljes értékláncot lefedő pozícióhoz juthattak. Ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak, ami a kétezres évek második feléig fennálló hatósági árszabás miatt közvetett terhet okozott a végfogyasztóknak – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2002 és 2010 között az ország vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Ezzel belesimultunk a mai napig tartó liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik, amelyet energiauniónak neveznek. Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az unió a piacra bízna.
Ezt a megoldást választotta a balliberális kormány, így 2008-tól végleg lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett folyamatosan az energia ára.
– A liberalizációt követően a multinacionális energiavállalatok az árak meghatározásán keresztül képessé váltak piaci erejük érvényesítésére. A 2008-as válság hatására az árak jelentősen növekedtek, amelyet ezek a külföldi cégek azonnal áthárítottak a lakosságra – magyarázta Hortay Olivér. Hozzátette: a verseny hiánya nem kényszerítette a szolgáltatókat arra, hogy tarifáikat az árrobbanást követő korrekcióval csökkentsék, így a lakossági terhek nem csökkentek, viszont a vállalatok rekordmagas profitot realizáltak.
A torz piaci helyzet következményeképpen egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban.
– A magas tarifák – a gazdasági válság következményeivel együtt – komoly társadalmi problémákat eredményeztek. Sokatmondó, hogy 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt. Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre – mondta a Századvég szakértője.
– A 2010-es kormányváltás után a döntéshozók léptek, mert látták az áldatlan helyzetet. Első intézkedésként 2010 nyarán jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét. Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés – idézte fel az elmúlt évek történéseit Hortay Olivér. – Másfelől pedig a kormány növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. Mindezek következtében az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehézséggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant.
– Mindehhez kellett az is, hogy a gazdaság más területein is kedvező folyamatok alakuljanak ki, így például emelkedjen a foglalkoztatottak száma és növekedjenek a bérek – mondta a szakértő.
Hortay Olivér szólt arról is, hogy mára a magyar állam visszanyerte a mozgásterét, mert hazánk tulajdoni aránya az energiaszektorban ötven százalék fölé nőtt, ami a lakossági ellátásban ráadásul még magasabb.
– Ez most különösen jól jön, mert a jelenlegi energiaválság árrobbanása ezúttal nem eredményezte a magyar háztartások kiadásainak növekedését. Az állam visszaépített mozgástere pedig lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú fenntartását. Érdekesség, hogy míg a 2010 utáni hatósági kontroll visszavezetése akkoriban egy nemzetközi szinten is egyedülálló lépés volt, a mai energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz – tette hozzá Hortay Olivér.
Borítókép: A magyar háztartások kiadásai nem növekednek a mostani helyzetben sem. Fotó: Havran Zoltán
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezA családok éve lesz az idei – Nagy Márton a kkv-ösztönzőkről is beszélt
Az is téma volt, hogy idén a családok védelme és a vállalkozások támogatása kerül fókuszba.
Vitték a matricát, mint a cukrot
A napi matrica tavaly áprilisi bevezetése némileg átalakította a matricavásárlási szokásokat, elsősorban a külföldi utazóközönség tekintetében.
A jegybanki célsávban maradt az egész éves infláció tavaly
Decemberben ugyanakkor gyorsult a pénzromlás üteme.
Svédország is az atomenergia felé fordul
Már nem csupán a leállított reaktorokat indítanák újra, de importra is szükségük lesz.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Tragikusan kezdődött az év, két eltűntet is holtan találtak meg
Golovin hatalmasat tévedett, Milák nagyon lemaradt, itt a szavazás végeredménye!
„A bőröndöd az ajtóban vár” – Király Viktor felesége nyilvánosan adta ki az énekes útját – fotó
Élelmiszerárak Ausztriában: döbbenetes a drágulás - negyven százalékkal kerül többe a tojás
Hatalmas erőkkel vonult ki a rendőrség: egy szennyvízelvezetőben egy 18 éves fiú holttestére bukkantak
Tagadta az Európai Bizottság, hogy eltitkolta volna Ursula von der Leyen betegségének mértékét + videó
Golovin Vlagyimir hogyan lett az Év edzője? – nem Milák Kristóf a legnagyobb vesztes
Szoboszlai Dominik pazar góllal hangolt a PL-meccsre
Nagy bajban Magyar Péter, Orbán egyik legnagyobb ellenfelét küldték elsimítani az ügyet
Francesca ismét sziporkázik
Megtörte a csendet a Skóciában eltűnt magyar ikrek családja
Előbújt Cseh Katalin, és rögtön beleszaladt egy méretes pofonba
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezA családok éve lesz az idei – Nagy Márton a kkv-ösztönzőkről is beszélt
Az is téma volt, hogy idén a családok védelme és a vállalkozások támogatása kerül fókuszba.
Vitték a matricát, mint a cukrot
A napi matrica tavaly áprilisi bevezetése némileg átalakította a matricavásárlási szokásokat, elsősorban a külföldi utazóközönség tekintetében.
A jegybanki célsávban maradt az egész éves infláció tavaly
Decemberben ugyanakkor gyorsult a pénzromlás üteme.
Svédország is az atomenergia felé fordul
Már nem csupán a leállított reaktorokat indítanák újra, de importra is szükségük lesz.