Már egy évtizede védi a magyar családokat a rezsicsökkentés. A második Orbán-kormány 2012-ben döntött az első rezsicsökkentési lépésekről, amely lényegében a hatósági árakra áttérést jelentette, s
a korábbi sorozatos gázáremelés és a többi energiahordozó árának folyamatos emelése helyett csökkentette a lakosság által fizetendő díjakat.
A később intézkedések révén összességében 2012 óta átlagosan 25 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő ára – miközben a piaci árak emelkedtek, sőt idén az orosz–ukrán háború következményként Nyugat-Európában drasztikusan elszálltak a rezsidíjak.
Extraprofitadó a rezsicsökkentés fenntartásáért
A kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a nyolcszázmilliárd forintot, jövőre pedig eléri az ezermilliárd forintot
– mondta most Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük
– hangsúlyozta a miniszter, aki ugyanakkor jelezte, hogy a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető. Nagy Márton emlékeztetett rá, hogy a rezsicsökkentési szabályok eredetileg is a családoknak szóltak, a kormány csak a koronavírus-válság miatt döntött úgy 2021 végén, 2022 elején, hogy abba az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok is beléphessenek.