Kiknek segít igazán a rezsicsökkentés?

Jelentősen nőtt azok száma, akiknek nem jelent gondot a számlák befizetése és az otthonuk fűtése – ez a legfontosabb érdeme a rezsicsökkentés politikájának, amely elsősorban a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeken segít 2014 óta. A Századvég az elemzésében rámutatott: minél szerényebb volt valakinek a jövedelme, annál többet jelentett neki a hatósági díjszabás bevezetése.

20220116 dunaharaszti rezsi illusztracio havran zoltan magyar nmezet

Felidézték, hogy a balliberális kormányok alatti árnövekedés eredményeként 2010-re az alsó jövedelmi ötödbe tartozó magyar háztartásokban a rezsikiadások (átlagosan havi 25 ezer forint) csaknem elérték az egy főre eső jövedelmet (havi 32 ezer forint). Másképpen fogalmazva,

a rezsicsökkentési program előtt a legkevésbé tehetős háztartások majdnem egyhavi – egy főre eső nettó – jövedelmet költöttek el a közüzemi számlákra. 

Ez körülbelül 760 ezer háztartásra volt jellemző, ami 2010-ben több mint kétmillió embert jelentett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2005 és 2012 közötti időszakban a havi kiadások ugyan húsz százalékkal növekedtek (225 ezerről 275 ezer forintra), a szóban forgó, kevésbé jómódú háztartások mégsem tudták ilyen mértékben növelni az egyéb kiadásaikat, így fogyasztásuk érdemben nem nőtt. A ruházkodásra, a kultúrára és szórakozásra, valamint a lakberendezésre pedig egyenesen kevesebbet tudtak fordítani.

A kormányváltást követő években azonban – a munkanélküliség csökkenése és a bérek emelkedése miatt – az egy főre eső jövedelem jelentősen növekedett, így 2020-ra elérte az 59 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan a rezsidíjak csökkentése ellensúlyozta az említett társadalmi csoportra jellemző energiafogyasztási szerkezet átalakulását, így az átlagos közüzemi kiadások összege mindössze havi 26 ezer forint volt. A tendencia hatására a legalacsonyabb jövedelmű háztartások kiadási szerkezete átalakult: míg 2010-ben átlagosan összes költésük (kétmillió forint) 14 százalékát fordították rezsire, az arány 2020-ra (3,2 millió forint) tíz százalékra csökkent.

Tehát megállapítható, hogy a polgári kormány rezsicsökkentési programja a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 800 ezer háztartás életét könnyítette meg, ami 2,4 millió embert érintett közvetlenül. Az intézkedés révén a legalacsonyabb jövedelműek másfélszer annyit fordíthatnak oktatásra és közlekedésre, illetve kétszer annyit egyéb kulturális tételek fogyasztására, mint a rezsicsökkentés előtt.

Az energiaszegénység terén ugyancsak jelentős eredmények láthatók. 2010-ben az összes háztartás 11 százaléka (430 ezer háztartás) nem volt képes kellő mértékben felfűteni az otthonát, és 22 százalékának (880 ezer háztartásnak) gondot jelentett a közüzemi számlák befizetése. A probléma a rászorulókat fokozottan érintette: a legalacsonyabb jövedelmű húsz százalékba tartozó 800 ezer háztartás 26,9 százaléka (215 ezer háztartás) fűtési, 50,6 százaléka (405 ezer háztartás) pedig fizetési nehézségekkel küzdött. A rezsicsökkentési program hatására mindkét mutató drasztikus mértékben javult: a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások országos átlaga 2020-ra 4,2 százalékra, a fizetési nehézségekkel szembesülőké pedig 8,7 százalékra mérséklődött.

Lényeges az is, hogy mintegy 120 ezer alacsony jövedelmű család szabadulhatott meg a fűtési, és 300 ezer a díjfizetési nehézségektől. Tehát minél szerényebb volt a fogyasztó jövedelme, annál inkább mérséklődtek a közüzemi kiadás terhei.

Borítókép: A legnehezebb helyzetben lévőkön segített leginkább a rezsicsökkentés (Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet)