Jelentősen nőtt azok száma, akiknek nem jelent gondot a számlák befizetése és az otthonuk fűtése – ez a legfontosabb érdeme a rezsicsökkentés politikájának, amely elsősorban a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeken segít 2014 óta. A Századvég az elemzésében rámutatott: minél szerényebb volt valakinek a jövedelme, annál többet jelentett neki a hatósági díjszabás bevezetése.
Magyar Nemzet
2022. 02. 03. 19:36
20220116 dunaharaszti rezsi illusztracio havran zoltan magyar nmezet
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A szocialista-liberális kormányok regnálása idején, 2002 és 2010 között a lakossági energiahordozók piaci árazása, illetve az ebből fakadó közüzemi díjemelések jelentős anyagi terheket róttak az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókra.
A folyamatosan emelkedő rezsidíjak egyenes következménye lett, hogy az alsó jövedelmi ötödbe tartozó, vagyis a legkevésbé tehetős magyar háztartásoknak – a közüzemi számlák kiegyenlítése után – elhanyagolható mértékben maradt szabadon felhasználható jövedelme.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a rezsicsökkentési program milyen hatást gyakorolt a kevésbé jómódúak kiadásaira, illetve fűtési és fizetési nehézségeire. A Századvég rezsicsökkentéssel kapcsolatos elemzéssorozatának az újabb részében a kormányzat intézkedésének az alacsonyabb jövedelműekre gyakorolt hatásait tárta fel.
Felidézték, hogy a balliberális kormányok alatti árnövekedés eredményeként 2010-re az alsó jövedelmi ötödbe tartozó magyar háztartásokban a rezsikiadások (átlagosan havi 25 ezer forint) csaknem elérték az egy főre eső jövedelmet (havi 32 ezer forint). Másképpen fogalmazva,
a rezsicsökkentési program előtt a legkevésbé tehetős háztartások majdnem egyhavi – egy főre eső nettó – jövedelmet költöttek el a közüzemi számlákra.
Ez körülbelül 760 ezer háztartásra volt jellemző, ami 2010-ben több mint kétmillió embert jelentett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2005 és 2012 közötti időszakban a havi kiadások ugyan húsz százalékkal növekedtek (225 ezerről 275 ezer forintra), a szóban forgó, kevésbé jómódú háztartások mégsem tudták ilyen mértékben növelni az egyéb kiadásaikat, így fogyasztásuk érdemben nem nőtt. A ruházkodásra, a kultúrára és szórakozásra, valamint a lakberendezésre pedig egyenesen kevesebbet tudtak fordítani.
A kormányváltást követő években azonban – a munkanélküliség csökkenése és a bérek emelkedése miatt – az egy főre eső jövedelem jelentősen növekedett, így 2020-ra elérte az 59 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan a rezsidíjak csökkentése ellensúlyozta az említett társadalmi csoportra jellemző energiafogyasztási szerkezet átalakulását, így az átlagos közüzemi kiadások összege mindössze havi 26 ezer forint volt. A tendencia hatására a legalacsonyabb jövedelmű háztartások kiadási szerkezete átalakult: míg 2010-ben átlagosan összes költésük (kétmillió forint) 14 százalékát fordították rezsire, az arány 2020-ra (3,2 millió forint) tíz százalékra csökkent.
Tehát megállapítható, hogy a polgári kormány rezsicsökkentési programja a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 800 ezer háztartás életét könnyítette meg, ami 2,4 millió embert érintett közvetlenül. Az intézkedés révén a legalacsonyabb jövedelműek másfélszer annyit fordíthatnak oktatásra és közlekedésre, illetve kétszer annyit egyéb kulturális tételek fogyasztására, mint a rezsicsökkentés előtt.
Az energiaszegénység terén ugyancsak jelentős eredmények láthatók. 2010-ben az összes háztartás 11 százaléka (430 ezer háztartás) nem volt képes kellő mértékben felfűteni az otthonát, és 22 százalékának (880 ezer háztartásnak) gondot jelentett a közüzemi számlák befizetése. A probléma a rászorulókat fokozottan érintette: a legalacsonyabb jövedelmű húsz százalékba tartozó 800 ezer háztartás 26,9 százaléka (215 ezer háztartás) fűtési, 50,6 százaléka (405 ezer háztartás) pedig fizetési nehézségekkel küzdött. A rezsicsökkentési program hatására mindkét mutató drasztikus mértékben javult: a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások országos átlaga 2020-ra 4,2 százalékra, a fizetési nehézségekkel szembesülőké pedig 8,7 százalékra mérséklődött.
Lényeges az is, hogy mintegy 120 ezer alacsony jövedelmű család szabadulhatott meg a fűtési, és 300 ezer a díjfizetési nehézségektől. Tehát minél szerényebb volt a fogyasztó jövedelme, annál inkább mérséklődtek a közüzemi kiadás terhei.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
