A rezsicsökkentés révén felgyűlt megtakarítások mértéke 2021 év végére csaknem elérte az intézkedést megelőző időszak veszteségeit – vonta le a következtetést a Századvég Gazdaságkutató, miután azt vizsgálta, hogy a rezsiköltségek alakulása hogyan befolyásolta a magyar háztartások kiadásait 2005 és 2021 között. Emlékeztettek: a rezsicsökkentési program bevezetését megelőzően a magyar családoknak folyamatos és jelentős áremelésekkel kellett szembesülniük, majd a kormány 2013-tól elkezdte a program végrehajtását. Megállította, majd fokozatosan csökkentette az áram, a gáz, a víz, a szemétszállítás, a csatornahasználat és a távhő tarifáit, valamint a propánbutángáz-palack cseréjét. Ezek mértéke azóta nem változott (de az elemzésben a távhő hiányos adatok miatt nem szerepel). A program bevezetése előtti árszinthez viszonyítva
a 2021-es év végéig összesen 627 ezer forint (azaz havonta hatezer forint) maradt egy átlagos magyar család zsebében, ami országos szinten mintegy 2,6 ezermilliárd forintos megtakarítást jelent.
Más volt a helyzet 2005 és 2012 között, amikor a közüzemi díjak számos alkalommal növekedtek.
Emiatt egy háztartásnak átlagosan havi kilencezer, összesen 768 ezer forint többletköltséget okozott, a családokat ért kár országos szinten meghaladta a háromezermilliárd forintot.
Ráadásul a kedvezőtlen tendenciát a különböző szociális támogatások nem voltak képesek differenciáltan enyhíteni, így
a legszegényebb családok is nagymértékű, átlagosan 646 ezer forintos többletköltséget szenvedtek el.
Mindez visszafogta a családok életszínvonal-javulásának lehetőségét. Hiába tette lehetővé a jövedelmek növekedése a háztartásoknak, hogy átlagos havi kiadásaikat húsz százalékkal (225 ezer forintról 275 ezer forintra) emeljék 2005 és 2012 között, a növekmény jelentős részét elvitték az egyre emelkedő közüzemi díjak. Míg egy átlagos háztartás 2005-ben a kiadásainak tizedét fordította a vizsgált hat tételre, az arány 2012-re 14 százalékra növekedett, vagyis a rezsi drágulása elvitte azt az összeget, amit az állampolgárok érdemben fordíthattak volna közlekedésre, ruházkodásra, élelmezésre, szórakozásra vagy oktatásra.
Ezzel szemben a rezsikiadások aránya 14 százalékról nyolc százalékra csökkent 2012 és 2019 között a családok teljes kiadásában. Az ezalatt tapasztalt jelentős jövedelemnövekedés a kiadások nagyobb mértékű, hatvanszázalékos emelkedését tette lehetővé (havi 275 ezer forintról 411 ezer forintra), de az átlagos rezsiköltségek még így is csökkentek (havi 38 500 forintról 35 280 forintra). A háztartások így arányaiban és nominális értelemben is jelentősen növelhették egyéb kiadásaikat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
