A cigánybáró című darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán. A valcerkirály az ősbemutató időpontjában már maga mögött tudta A denevér óriási sikerét, Magyarországon pedig Jókai is élő legendává vált. Szerencsés volt tehát kettejük korábbi találkozása, amikor Jókai a komponista figyelmébe ajánlotta Szaffi című művét. Az operett azóta is töretlen népszerűségnek örvend, hiszen egyszerre ígér felejthetetlen szórakozást és gazdag zenei élményt.
A cigánybáró világa
Már a darab első perceiben éreztük, hogy valami csodát látunk ezen az estén. A Rubányi Vilmos- és Vágó Nelly-díjas Túri Erzsébet díszletei gazdag, festői világot idéznek meg: a természet elemei, a tábori élet és a főúri enteriőrök egyaránt művészi egységet alkotnak. A Ferenczy Noémi-díjas Berzsenyi Kriszta jelmezei színpompásak, mégis ízlésesek, amelyek egyszerre szolgálják a korhűséget és a mesélő teatralitást. Dreiszker József világítása és Somfai Péter vizuális megoldásai atmoszférateremtő erejűek, amelyben megelevenedik a természet tisztelete és a Jókai által is megidézett misztikum. Pfeiffer Gyula karmester finom és lendületes irányítása alatt az ismert Strauss-melódiák különös tisztasággal szólalnak meg.
A cigányzene tüzes ritmusai, a csárdás elevensége és a keringők lebegése most is épp úgy varázsolták el a közönséget, ahogyan 1885 óta generációk rajongtak értük.
Az előadás különleges színházi látványvilággal, Bozsik Yvette Kossuth-díjas alkotó rendezésében valósul meg, amelyben a koreográfia és a színészi játék egymást erősíti. Látható, hogy a szereplők valódi közösségé formálódtak: az előadók egymásra figyelése, a ritmusok és mozdulatok finom összhangja is erről árulkodik.
Bozsik Yvette igazán mélyére ásott a színpadi karaktereknek, mert Jókai alapműve rendkívül részletgazdag, az író ugyanis a Szaffiban szereplő alakok jellemrajzát kivételes érzékenységgel árnyalta. Az előadás rendezői koncepciójának hangsúlyos részét képezi az öt elem megjelenítése és a természettel való kapcsolat kiemelése. A darab megkapóan, előítélet nélkül mesél a cigányságról, akik köré az író szenvedélyes, vérpezsdítő, misztikus bűvkört teremtett.
A péntek esti első premier szereposztása igazi telitalálat volt. Sándor Péter Barinkay Sándora határozott, férfias, mégis érzékeny hős.
Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész, célhoz érsz!
– hangzik a főhős optimista, nyitott és bátor mentalitású belépőjében, amellyel már a mű elején hat a nézőkre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!