Meghalt Tarr Béla

Életének hetvenegyedik évében, kedden meghalt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, többek közt a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák című filmek alkotója – közölte Fliegauf Bence rendező a család nevében.

Fotó: Marta Pérez Forrás: MTI/EPA-EFE

Tarr Béla a nyolcvanas évek elején a Társulás Filmstúdió egyik alapítója volt. Szabadgyalog (1981) című dokumentarista alkotása az emberi kapcsolatok reménytelenségét mutatta be, miként az egy évvel későbbi Panelkapcsolat is, amelyben a válságba jutott, lakótelepi lakásban élő házaspárt Koltai Róbert és Pogány Judit alakította. A rendező 1982-ben a Macbethből készített tévés adaptációt, amely egyetlen, csaknem hetvenperces vágásból áll. A szociográfiai filmektől a lassú dramaturgiájú lélektani elemzés felé fordult, új korszakának első darabja 1984-ben az Őszi almanach volt.

A nyolcvanas évek közepétől lett állandó munkatársa Krasznahorkai László író.

Első közös alkotásuk, a Kárhozat az elmagányosodás, a reménytelenség, a kárhozatba zuhanás sajátos feldolgozása. A számos elismerést aratott alkotás egyben a Sátántangó előjátéka. A három évig forgatott, 1994-ben elkészült Sátántangó mindeddig a leghosszabb, hét és fél órás magyar film. A Krasznahorkai regényéből készült alkotás egy kis közösség széthullását, az ördög csábító és kényszerítő erejét mutatja be, az apokaliptikus, világvége-hangulatot sugárzó film a nézőt a legfelkavaróbb élmények átélésére kényszeríti. Ugyancsak Krasznahorkai műve, Az ellenállás melankóliája alapján készült Werckmeister harmóniák (2000). 2003-ban megalapította a T.T. Filmműhelyt, amelyet 2011-ig vezetett.

2007 májusában a cannes-i fesztiválon Georges Simenon regénye alapján készült A londoni férfi című filmjével vett részt a hivatalos versenyprogramban. Szabó István Hanussen című filmjének 1988-as meghívása óta nem volt magyar játékfilm a fesztivál legfontosabb szekciójában. 

2011-ben pedig az utolsó filmje, A torinói ló versenyzett és nyerte el az Ezüst Medve díjat a Nemzetközi Berlini Filmfesztiválon. 

Filmjeit nagy sikerrel mutatták be többek között Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.

Tarr Béla 1983-ban Balázs Béla-, 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2010-ben elnyerte a magyar kultúra követe címet, 2012-ben a magyar filmkritikusok B. Nagy László-díját. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke volt, majd tiszteletbeli elnökké választották. Művészetét több külföldi kitüntetéssel, egyebek közt a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia művészeti és irodalmi rend lovagi fokozatával, valamint számos nemzetközi filmfesztivál életműdíjával ismerték el. 2023-ban megkapta az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíját. 2025 februárjában a 44. Magyar Filmszemle életműdíját is megkapta, novemberben pedig Budapest díszpolgára lett. 

Tarr Bélát a Guardian című brit lap a világ legjobb filmrendezői listáján a 13. helyen említi, ezzel megelőzi Quentin Tarantinót, Robert Altmant, Pedro Almodóvárt és Steven Spielberget is.