Az 1885-ben, Bécsben tartott ősbemutató óta A cigánybáró a világ operettszínpadainak állandó kedvence: romantikus, humoros és kalandokban bővelkedő története a szenvedély, a becsület és az elfogadás üzenetét közvetíti. A szövegkönyvet a Bécsben élő, de magyar származású Ignaz Schnitzer írta Jókai Mór műve alapján. Ifj. Johann Strauss, a valcerkirály az ősbemutató időpontjában maga mögött tudta az akkor közel tíz éve színre került A denevér óriási sikerét, Magyarországon pedig ekkorra már Jókai is élő legendává vált. Szerencsés volt tehát kettejük korábbi találkozása, amikor Jókai a komponista figyelmébe ajánlotta Szaffi című művét. Az operett azóta is töretlen népszerűségnek örvend, az izgalmas, kincsekkel és kalandokkal teli történetet pedig a szenvedélyes cigányzene, a tüzes csárdás és az andalító keringő dallamai fonják egységbe.
A cigánybáró nagyoperett
A Budapesti Operettszínház új produkciója Bozsik Yvette Kossuth-díjas rendező-koreográfus látványos, érzelmekben gazdag értelmezésében kel életre. A darab zenei vezetője Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, aki szerint
A cigánybáró zenéje mozarti tisztaságú, ugyanakkor Strauss mindenkit megszólító, táncos dallamvilágát is magában hordozza”.
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, az Operettszínház főigazgatója a nemrégiben megrendezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy a dupla bicentenárium, vagyis Jókai Mór és ifj. Johann Strauss születésének 200. évfordulóján a két zsenit ünnepeljük.
Kifejtette, hogy az általa útjára indított Tálentum Program lényege, hogy felelősen bánjanak a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, valamint a Pesti Broadway Stúdió fiatal tehetségeivel, és lehetőséget adjanak számukra a bemutatkozásra az Operettszínházban.
A cigánybáró bemutatója kapcsán bővül a fenti intézmények köre, hiszen Szilágyi Szilvia, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának végzett fiatal művésze Czipra, a cigányasszony szerepében áll a közönség elé. Kiss-B. Atilla hozzátette, hogy az előadás kiváló alkotói csapata és a színház kitűnő művészei garantálják, hogy a nézők újra átélhessék az operettszínházi minőséget és életérzést.
Bozsik Yvette rendező-koreográfus meglátása szerint kiemelkedő Barinkay belépője, amelyben a főhős már a mű elején optimista, nyitott és bátor mentalitásával –
Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész, célhoz érsz!
– hat a nézőkre. Az alkotó igazán mélyére ás a színpadi karaktereknek, mert Jókai alapműve rendkívül részletgazdag, és az író a Szaffiban szereplő alakok jellemrajzát kivételes érzékenységgel árnyalta. Megkapóan, előítélet nélkül fogalmaz a cigányságról, akik köré az író szenvedélyes, vérpezsdítő, misztikus bűvkört teremtett. Az előadás rendezői koncepciójának hangsúlyos részét képezi az öt elem megjelenítése és a természettel való kapcsolat kiemelése.
A sokszínű szereposztásokban Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Kiss Diána, Lévai Enikő, Bordás Barbara, Sándor Péter, Balczó Péter, Papp Balázs, Nagy Lóránt, Erdős Attila, György-Rózsa Sándor, Ruszó Alexandra, Tímár Tímea, Pete Ádám Dávid, Langer Soma, Jasznik Ákos, Bojtos Luca, Szőke Diána, Süle Dalma, Kiss Zoltán, Dézsy Szabó Gábor, Németh Attila, Dénes Viktor, Laki Péter, Tassonyi Balázs, Hortobágyi Brigitta és Bujdosó Anna lépnek színpadra.
A bemutatóhoz kapcsolódik a teátrum új, Jókai Szalon elnevezésű programsorozata is, amely az író szellemiségét és az operett műfajának értékeit állítja középpontba.
A díszleteket a Rubányi Vilmos- és Vágó Nelly-díjas Túri Erzsébet, a jelmezeket a Ferenczy Noémi-díjas Berzsenyi Kriszta álmodja színpadra. A premier fényét növeli, hogy a hármas szereposztásban a Budapesti Operettszínház idei díjazottjai is feltűnnek: az egyik Mirabellát Frankó Tünde, a Musica Hungarica Életműdíj kitüntetettje; Szaffit Lévai Enikő, Az évad operettszínésze, Ottokárt pedig Tassonyi Balázs, a Marsallbot-díj nyertese alakítja.
