Keller András: A hegedű ünnepe jelentős magyar zenei összefogás

A Concerto Budapest A hegedű ünnepén a klasszikus hegedűiskola tradíciója, a magyar népzene elementáris lüktetése és a fiatal tehetségek pezsgő energiája találkozik egyedülálló módon január 9. és 11. között a Zeneakadémián és a Budapest Music Centerben. Az eseményen olyan kiválóságok lépnek fel, mint Baráti Kristóf, Kállai Ernő, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Pusker Júlia és a zenekar vezetője, Keller András, akivel a fesztivál kihívásairól, a mesteri örökségről és a zene varázsáról beszélgettünk.

Keller András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester Fotó: Kurucz Árpád

– Az elmúlt több mint kétszáz évben számos kiemelkedő jelentőségű versenyművet írtak magyar hegedűművészeknek, a magyar hegedűiskola óriási hatással volt szinte valamennyi európai iskolára. A hegedű ünnepe egy művészösszefogás, ami túlmutat magán a hegedűn. Korunk kiemelkedő művészei és a jövő nagy magyar hegedűsei a legfiatalabbakkal együtt lépnek fel, és azt remélem, hogy Kovács Dénes hagyatékából leginkább a humánum fog megjelenni ezen a három napon.

A fesztivált Kokas Katalin zeneakadémiai előkészítős tanítványai nyitják meg. A Virtuózok győztesei adják elő a három legismertebb hegedűversenyt: Kelemen Gáspár a Mendelssohn hegedűversenyt, Teo Gertler Brahmsot, Abouzahra Amira Beethoven hegedűversenyét.

Minden idők legnépszerűbb klasszikus zenéje, Vivaldi A négy évszak is hallható lesz melodramatikus előadásban, Kokas Katalinnal a főszerepben, aki majd Csajkovszkij hegedűversenyét is megszólaltatja.

– Milyen művek és előadók határozzák meg a fesztivál programját?

– A nyitónapon Mozart- és Bach-hegedűversenyek hangzanak el a Budapesti Vonósokkal, illetve Baráti Kristóf és a Camerata Pelsonore közreműködésével, szombaton délelőtt pedig felcsendül Hubay Jenő 3. hegedűversenye Kállai Ernővel és a Szent István Filharmonikusokkal Kelemen Barnabás vezényletével, aki ugyanaznap este játssza Nádor Mihály sokáig elveszettnek hitt hegedűversenyét. Bruch kettősversenye hegedűre és brácsára a Szent István Filharmonikusokkal és az Abouzahra testvérekkel lesz hallható, közülük Mariam Barber hegedűversenyét is megszólaltatja a MÁV Szimfonikusokkal, Maxim Rysanov vezényletével. Brahms a-moll kettősversenyében Banda Ádámot és Kokas Dórát hallhatjuk majd. A zárókoncerten Dvořák hegedűversenyét Pusker Júlia adja elő, Bartók szólószonátája Kelemen Barnabás tolmácsolásában szólal meg, a fesztivál pedig Lalo Spanyol szimfóniájával zárul Baráti Kristóf közreműködésével.

– A zenekari koncertek mellett több kamarakoncert is szerepel a műsorban. Mesélne ezekről?

– Egészen kivételes, hogy hat virtuóz hegedűművész hölgy játssza majd el Ysaÿe szólószonátáit, a hegedűirodalom talán legnehezebbjeit a Kupolateremben. A Keller Quartettel szombat délután a Solti teremben Schubert két halhatatlan művét, A halál és a lánykát és a C-dúr vonósötöst adjuk elő, utóbbit Kokas Dórával kiegészülve. A Zeneakadémia ifjú tehetségeinek előadásában vasárnap napközben Telemann szólószonátái hangzanak el.

A Keller Quartet szombat délután Schubert két halhatatlan művét szólaltatja meg (Fotó: Felvégi Andrea)

– A nyitónap különleges hidat épít Bach, Mozart és a magyar népzenei hagyomány között a Kossuth-díjas Muzsikás együttes részvételével. A népzene hogyan hatott az ön zenei gondolkodására?

– Hatalmas élmény volt számomra, amikor évtizedekkel ezelőtt találkoztam a Muzsikás együttessel, és barátságba kerültünk. Akkoriban rendszeresen jártam a Fonóba népzenét hallgatni, például a magyarpalatkai zenészeket.

Kedves emlékem, hogy a zenekar körülállt, én pedig leguggoltam és hosszasan hallgattam őket. Ez az élmény reveláció volt, megtapasztalhattam az elementáris zenei lüktetést, amikor a zenészek eggyé válnak a hangszerükkel és a zene teljesen természetesen árad belőlük. Számomra nagy művészet ez.

Lemezgyűjtőként is sok népzenei felvételem van. A népzenészek játékát hallgatni igazi mesteriskola volt, és a népi játékmód megtapasztalása nagy hatással volt a zenei gondolkodásomra.

– És mit tart a fesztivál legfontosabb küldetésének?

– Hiszem, hogy az elhangzó művek képesek valamilyen síkon összekapcsolódni, új rétegeket tárhatnak fel, és talán új dimenziókat is megtapasztalhatunk. Hálás vagyok a zenészbarátaimnak és a közreműködő együtteseknek, hogy létrejöhet egy jelentős magyar zenei összefogás.

– Mi motiválja, hogy a Concerto Budapest köré fesztiválokat szervezzen és szellemi közösséget építsen?

– Amikor a kvartettemmel jártam a világot, elsősorban az vezérelt, hogy sikereket szerezzek a hazámnak és elvigyem mindenhova a magyar zenét. Ma már fontosabb, hogy továbbadjam a mestereimtől kapott örökségeket és tradíciót teremtsünk a zenei gondolkodásban. Az értékteremtést rendkívül komolyan veszem.

A Concerto Budapest számomra nem csupán egy zenekar, hanem egy tágabb szellemi tér, ami messzebbre mutat.

Ebben a zenei műhelyben – amelyben egy zenekarnyi, különböző ember egy cél érdekében szüntelenül dolgozik – láthatatlanul nagyon sokan benne vannak: a mestereink öröksége, tanításai összekapcsolódnak a mi tapasztalatainkkal, inspirációinkkal és újabb tanítássá válhatnak. Amit csinálunk, az egy nagy közös kincskeresés. Amikor egy zenei dallammal foglalkozunk és annak igazságát keressük, nem az a fő cél, hogy jól lejátsszuk, hanem hogy képesek legyünk megszemélyesíteni és bevilágítani azokat a gondolatokat és érzéseket, melyeket a zeneóriások ránk hagytak. Nagy kaland és nagy felelősség ez, de munkám során Kodály Zoltán tanításait követve hiszem: „Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki azt minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az emberiség jótevője!”