Egy skandináv ország jelentős hasznot húz az olajárrobbanásból

Az orosz–ukrán háború kitörése óta a növekvő olajbevételeknek köszönhetően jelentős mértékben megnőtt a norvég költségvetés többlete, amelynek egy részét az állami vagyonalapon keresztül a budapesti tőzsdén is kamatoztatja. Az alig egy hete kirobbant iráni konfliktus történelmi szintre emelte a kőolaj és földgáz világpiaci árát, ami tovább növelte Norvégia bevételeit.

Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta az Európai Unió energiaszektora alaposan átalakult, mivel az importban jócskán visszaesett az orosz energiahordozók aránya. A gáz esetében Oroszország részesedése 2021-ben még 45 százalék körül mozgott, ami tavaly 13 százalékra csökkent. Az olajnál hasonló a kép: 2021-ben 27 százalékot tett ki, 2025-re pedig 3 százalék alá zuhant. Ebből a változásból Norvégia profitál legjobban, mint Európa egyik fő beszállítója – írja a Világgazdaság.

Jelentős többlethez jut a norvég állami vagyonalap az olajbevételekből. / Fotó:   Shutterstock

Rekordokat dönt a norvég költségvetés

A skandináv ország 2021-ben az Európai Unió gázszükségletének mintegy 24 százalékát adta, ezzel Oroszország mögött a második legnagyobb beszállító volt. 

Tavaly 31 százalékkal átvette az első helyet, ezzel Európa legfőbb gázszállítójává vált. Ezen belül a csővezetékes gázimportokból Norvégia részesedése elérte az 54 százalékot, ami 86 milliárd köbmétert jelentett.

Az olajnál is hasonlóan erősödött Oslo szerepe: 2024-ben az EU nyersolajimportjának 13,5 százalékát adta, 2025 harmadik negyedévére pedig már 14,6 százalékra nőtt a részesedése.

A háború kitörése óta Norvégia rengeteg extra bevételhez jutott. A norvég költségvetés 2022-ben rekordot döntött: csak az olaj- és gázbevételek 

• 1450 milliárd koronát hoztak az államkasszába, 
• így a teljes költségvetési többlet a GDP 26 százalékát, 
• azaz 1464 milliárd koronát ért el.

Gyakorlatilag ez a rekordméretű nyereség szinte teljes egészében az energiaexportból származott, 2024-ben például 688 milliárd koronás pluszban zárt az államháztartás. A mostani közel-keleti konfliktus miatt ismét emelkednek az olaj- és gázárak, ami újabb bevételnövekedést hozhat Norvégiának. Az energiaexportból származó pénzek túlnyomórészt a norvég állami vagyonalapba kerülnek, ami a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjának számít.

A BÉT-en is kamatoztatják az olajbevételekből származó hasznot

A norvég kormány 1996-ban hozta létre az állami vagyonalapot, amelyben az északi-tengeri olaj- és gázkitermelésből származó bevételeket helyezik el. Az alap vagyonát a norvég központi bank, a Norges Bank kezeli, befektetési stratégiáját a pénzügyminisztérium határozza meg, de a lényeges változtatásokhoz a parlament jóváhagyása is szükséges. Jelenleg a világ 68 országában, több ezer vállalatban van részesedése, és az összes globálisan jegyzett részvény mintegy 1,5 százalékát birtokolja.

Kezelt vagyona meghaladja a 21,2 ezermilliárd norvég koronát. Az alap figyelmét Magyarország sem kerülte el: számos budapesti ingatlanban van részesedése, és összesen nyolc magyar vállalatba fektetett be, többek között az OTP 0,67 százalékát, a Richter 1,98 százalékát és a Wizz Air 2,4 százalékát szerezte meg.