Lángoló utcák, háborús fenyegetés és a paktum, amely mindent megváltoztathat

Életbe lépett az uniós migrációs paktum, új felmérés készült az ukránok háborúhoz való viszonyáról, miközben több térségben is nőtt a feszültség. Ezek voltak a hét legfontosabb külpolitikai hírei.

Tüntetők Belfastban Forrás: AFP

Trump az utolsó pillanatban avatkozott be

Donald Trump az izraeli–iráni konfliktus századik napján is azon dolgozott, hogy megakadályozza a további eszkalációt, de közben egyensúlyoznia kellett Izrael biztonsági érdekei és egy esetleges szélesebb háború kockázata között. Hétfőn végül sikerült visszatartania a feleket a további katonai lépésektől, de a helyzet továbbra is feszült.

Donald Trumpnak az elmúlt 24 órában még sikerült megakadályoznia az izraeli–iráni konfliktus további eszkalációját. Fotó: AFP

Mint arról beszámoltunk, Trump figyelmeztette az izraeli miniszterelnököt: ha Izrael újra háborúba keveredik Iránnal, előfordulhat, hogy egyedül kell megvívnia a harcot.

A helyzet vasárnap reggel kezdett kiéleződni, amikor Izrael csapást mért egy Hezbollah-célpontra Bejrútban.

Egy izraeli forrás szerint az IDF a támadás előtt értesítette a CENTCOM-ot, a Fehér Házat azonban nem. Egy amerikai tisztviselő szerint Trump nem örült a lépésnek, mivel néhány nappal korábban már megakadályozott egy hasonló támadást. Irán ezután rakétákat indított Izrael felé, beváltva korábbi fenyegetését. Az IDF-ben többen is úgy vélték, Teherán csak blöfföl. A helyzet gyorsan eszkalálódott. Trump felhívta Netanjahut, és arra kérte, ne hajtson végre megtorló csapásokat. 

Netanjahu azzal érvelt, hogy ha Izrael nem válaszol az iráni támadásra, az a gyengeség jele lenne. 

A beszélgetés végül döntés nélkül zárult. Amerikai források szerint Trump időt nyert, az izraeli fél viszont úgy értelmezte, hogy az elnök nem adott egyértelmű tiltást a megtorlásra. Miután egyeztetett biztonsági tanácsadójával és az IDF vezetőivel, Netanjahu értesítette a Fehér Házat, hogy végrehajtja a légicsapásokat. Trump egy interjúban azt állította, Izrael nagyon későn értesítette az Egyesült Államokat a vasárnapi támadásokról. 

Már úton voltak. De végül sikerült korlátoznom az izraeli támadást

– mondta az amerikai elnök. Egy izraeli tisztviselő megerősítette, hogy Netanjahu és más izraeli vezetők vasárnap este Marco Rubio külügyminiszterrel is egyeztettek, hogy meghatározzák a támadás célpontjait. Izrael több célpontot is támadott Iránban, köztük egy kulcsfontosságú berendezést az ország legnagyobb petrolkémiai üzemében. Erre válaszul Irán rakétákat indított Tel-Aviv felé.

Az ukránok szívesen látnának európai katonákat a fronton

A megkérdezett ukránok 61 százaléka állna a tűzszünet mögé, amennyiben európai katonák vigyáznák a határokat a front közelében a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet kutatása szerint – közölte az Origo. 

Ukrajna békülne... európai katonákkal a frontvonalon. Fotó: AFP

A 2026. május 7-i és június 3-i között végzett felmérés fókuszában az állt, hogy az ukrán társadalom milyen feltételek mellett fogadna el békét a jelenlegi harcvonal mentén.

Kutatóik négy eltérő forgatókönyvet állítottak össze, amelyeket a résztvevők véletlenszerű elosztás szerint kaptak meg egyenként. Mind a négy eset ugyanazon alapvetéseken nyugodott: a tűzszünet a mai frontvonal mentén jönne létre, Oroszország pedig ténylegesen fenntartaná uralmát a megszállt területeken, hivatalos elismerés nélkül. Ez utóbbi kulcsfontosságú, hiszen korábbi méréseik eredményei alapján az ukránok számára ez megkerülhetetlen „vörös vonal”.

A kapott adatok egyértelmű képet mutatnak. A legnépszerűbb megoldás az, amely európai erők jelenlétét jelenti a frontvonal közvetlen közelében, ahol azok képesek lennének visszaverni egy esetleges, második orosz támadást. Ebben a helyzetben a válaszadók 61 százaléka támogatná a frontvonal mögötti békét, 33 százalék teljesen elutasítaná, hat százalék pedig nem tudott dönteni.

Más a helyzet, ha a külföldi katonák a harcvonaltól távolabb helyeznének el, és egy lehetséges második invázió során nem avatkoznának be a harcokba. Ilyenkor a támogatottság drasztikusan csökken: mindössze 42 százalék lenne hajlandó elfogadni a tűzszünetet. Negyvenkilenc százalék teljesen elutasítaná a javaslatot, tíz százalék pedig nem tudott állást foglalni, írta az MTI.

Vészhelyzeti állapot alakult ki a régióban

A benzinkutaknál kialakuló hosszú várakozások, az üzemanyag-vásárlásra bevezetett korlátozások és a szaporodó ellátási fennakadások arra utalnak, hogy a megszállt Krím-félsziget egyre súlyosabb gazdasági és logisztikai problémákkal néz szembe. Szakértői értékelések szerint az orosz utánpótlási útvonalak gyengülése már nem csupán az üzemanyag-ellátást érinti, hanem veszélyt jelenthet a turizmusra, a kereskedelemre és az élelmiszer-ellátásra is – írta az Origo.

Drámai a helyzet a kutakon: nincs elegendő üzemanyag (Fotó: AFP)

A helyzet kialakulásának egyik fő oka, hogy az ukrán erők ellenőrzés alá vonták azt a szárazföldi összeköttetést, amelyen keresztül Oroszország erőforrásokat és különböző ellátmányokat juttat a megszállt félszigetre.

Szakértők szerint a Krím gazdasági működése jelentős mértékben támaszkodik erre az útvonalra, ezért a logisztikai láncokban jelentkező fennakadások rövid időn belül a mindennapokban is érezhetővé válnak.
Ivan Us közgazdász hangsúlyozta, hogy a félsziget saját erőforrásaira támaszkodva nem képes teljeskörűen biztosítani szükségleteit, ezért nagymértékben függ az orosz központi költségvetésből érkező forrásoktól és az állandó utánpótlástól. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi gazdaság egyik meghatározó ágazata a turizmus, amelyet különösen érzékenyen érinthet az üzemanyaghiány.

A krími gazdaság fő pillére, amelyből a lakosság megél, a turizmus. Ez komoly csapást jelent, mert a Krím félszigeten kialakult üzemanyaghiány miatt előfordulhat, hogy a turisták ugyan megérkeznek, de nem tudnak távozni, mivel nincs elegendő üzemanyag az autóik számára

– fogalmazott Ivan Us.

A közlekedésben jelentkező problémák ugyanakkor nem kizárólag a turistákat sújtják. Az élelmiszerek és számos egyéb termék döntően közúti szállítással jut el a félszigetre, ezért az ellátási útvonalak zavarai rövid idő alatt a boltok kínálatában is megmutatkozhatnak. Bizonyos árucikkekből hiány alakulhat ki, miközben más termékek ára jelentősen megemelkedhet. A közgazdász szerint a drágulás végső soron a Krím teljes lakosságát érintheti.

Ivan Us úgy látja, hogy az üzemanyaghiány csupán egy mélyebb válság első tünete.

Véleménye szerint a Krím és az orosz szárazföld közötti kapcsolatok gyengülése akár komoly gazdasági visszaeséshez is vezethet. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a problémák hatása túlterjedhet a félszigeten. A megszállás alatt álló herszoni és zaporizzsjai térségek gazdasági helyzete szintén szorosan kapcsolódik az orosz logisztikai hálózathoz, amelynek fenntartása egyre nagyobb kihívást jelenthet.

Belfast lángokban: késelő migráns szította az indulatokat

Súlyos zavargások rázták meg kedd este Belfastot és Észak-Írország több települését, miután a hatóságok vádat emeltek egy 30 éves férfi ellen a hétfői késes támadással összefüggésben. A gyanúsítottat gyilkossági kísérlettel, veszélyes eszköz birtoklásával és halálos fenyegetéssel is megvádolták. A rendőrség tájékoztatása szerint a férfi szudáni állampolgár, aki 2023-ban érkezett az Egyesült Királyságba, és még abban az évben menekültstátuszt kapott – írta a BBC.

Felgyújtottak egy épületet Belfast belvárosának Sandy Row negyedében, Észak-Írországban, 2026. június 9-én este. Fotó: AFP

A hétfői támadás áldozata súlyos sérüléseket szenvedett. 

A szemtanúk szerint a támadó rendkívüli brutalitással lépett fel, a sértett a szemén, az arcán és a hátán is megsérült. A férfi életét végül a helyszínen közbelépő civilek mentették meg, akik még a rendőrök kiérkezése előtt ártalmatlanították az elkövetőt. 

Az eset hírére kedden estére tömegek vonultak az utcákra Belfastban. A Newtownards Road térségében tüntetők kukákat gyújtottak fel, majd lángba borítottak egy Glider buszt is. 

A Translink közlekedési társaság biztonsági okokból felfüggesztette Belfast összes Metro- és Glider-járatát. 

A BBC beszámolója szerint a zavargások több északír településre is átterjedtek. 

Whiteabbey-ben kövekkel dobáltak meg egy házat, Newtownabbey-ben autókat gyújtottak fel, Belfast más részein pedig rendőrségi járműveket támadtak meg. Antrimben, Bangorban és Ballymenában is tüntetések alakultak ki. Egyes helyszíneken maszkos csoportok jelentek meg, akik ajtókat rúgtak be és ablakokat törtek be. 

Fordulat Svájcban: elutasították a tízmilliós népességplafont

A korai előrejelzések szerint a svájci választók többsége nemet mondott arra a népszavazási kezdeményezésre, amely 2050-ig tízmillió főben maximálta volna az ország lakosságát. A Svájci Néppárt (SVP) azt kezdeményezte, hogy az ország lakossága 2050-ig ne haladhassa meg a tízmillió főt. A javaslat értelmében a kormánynak szigorítania kellett volna a bevándorlási szabályokon, végső esetben pedig Svájcnak fel kellett volna mondania az Európai Unióval kötött, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást. A bevándorlásról és Svájc jövőjéről szóló vita azonban ezzel aligha ér véget.

Putyin Európát is támadná

Az orosz területek elleni ukrán dróntámadások arra késztethetik Moszkvát, hogy csapásokat indítson európai országok ellen. Putyin Európát támadhatja a szakértők szerint.

Azt hiszem, ha kétségbeesünk Ukrajna csatatéri veresége miatt, és az Oroszország elleni légicsapások fokozásának stratégiáját alkalmazzuk, akkor az oroszokat olyan helyzetbe hozzuk, hogy komolyan fontolóra veszik majd Európa megtámadását

– mondta John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora.

Borítókép: Tüntetők Belfastban (Fotó: AFP)