Ferinek igaza van abban, hogy bajok nélkül szebb és jobb lenne az élet, és abban is, hogy a bajokat nem szabad elkendőzni, sőt, fel kell hívni rájuk a figyelmet. Csakhogy fontos az időzítés is. Nem szoktam kommenteket fűzni Facebook-bejegyzésekhez, de ez esetben kivételt tettem:
Kedves Feri, hibák mindig voltak és lesznek, de vannak jó dolgok, szép eredmények is, csak nem mindegy, hogy az ember mit akar észrevenni. Sajnálom, hogy Te az előbbiekre koncentrálsz, s ezzel egy küzdelmes, nehéz időszakban a letargia érzését erősíted.
Mert nézetem szerint kampányidőszakban minden nyilvános bírálat és vélemény politikai értelmet kaphat. Akkor is, ha ellenkezik a szándékunkkal, vagy ha erről nem akarunk tudomást venni.
Ma mindenre elszánt ellenzéki erők támadják a nemzeti kormányt. Olyan erők, amelyek meg akarnak felelni a hazánkat büntetésekkel sújtó, barátságtalan és olykor ellenséges brüsszeli „elit” elvárásainak. Nekik minden rendszerkritikus bírálat kapóra jön. Ami a kereskedelmi űrállomás építésében való részvételünket illeti, nem hiszem, hogy addig kellene várni ezzel, amíg minden szegény ember eltűnik, vagy az utakon az összes kátyú be nincs tömve.
Valaki így reagált a kommentemre: „Őszinte tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy mik azok a szép eredmények?” Tényleg, mik azok? Felsorolásukhoz nem elég e rövid publicisztika terjedelme, de azért néhányat megemlítek. A foglalkoztatottak létszáma a Gyurcsány-időszak létszámához (3,8 millió) képest csaknem egymillió fővel gyarapodott, jelenleg körülbelül 4,7 millió fő.
A munkanélküliség egyharmadára, négy százalék alá csökkent. Az Orbán-kormány bevezette és fenntartja a rezsicsökkentést, 1,25 millióval csökkentette a szegénységnek kitett állampolgárok számát (Eurostat-adat), és ma kétszer annyi roma dolgozik, mint 2010-ben.
Visszaépítették a 13. havi nyugdíjat, jövőre bevezetik a 14. havi nyugdíjat, a nők negyven ledolgozott év után nyugdíjba mehetnek, és segítséget kaptak a devizahitelesek. Sikerült csökkenteni az államadósságot, 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó, a vállalkozások adója 13 százalékra, a társasági adó kulcsa pedig kilenc százalékra mérséklődött. Öt százalék lett az alapvető élelmiszerek áfája, a nettó átlagkereset reálértéke 2010 óta 70 százalékkal nőtt, a minimálbér 12 év alatt a háromszorosára emelkedett.
Az önkormányzatok adósságait elengedték, egymást követik a családok, a gyermeket vállalók támogatási formái, a fiatalok számára bevezetett kedvezményes hitelek, az egyházak, a határon túli magyar szervezetek és projektek támogatása.
A sor hosszan folytatható. Csak vegyük észre a jót is − legyen fülünk a hallásra és szemünk a látásra.
A szerző író, újságíró
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!