A számok igazolják a rezsipolitikát

A balliberális tömb vezető politikusainak nyilatkozataiban visszatérő elem a rezsicsökkentés pozitív hatásainak megkérdőjelezése, a hatósági árak indokoltságának a kétségbe vonása, továbbá annak sugalmazása, hogy az intézkedés révén a lakosság összességében hátrányosabb helyzetbe került. Pedig ezek az állítások egytől egyig hamisak a Századvég elemzése szerint.

Rezsi csökkentés 20220106 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

A baloldali erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a közelmúltban „hatalmas átvágásnak” nevezte a rezsicsökkentést, majd több meghatározó balliberális politikus is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. A Századvég Gazdaságkutató utánajárt annak, hogy a rezsicsökkentés milyen pénzügyileg számszerűsíthető eredménnyel járt a magyar fogyasztóknál.

Szél Bernadett, a Momentum országgyűlési képviselőjelöltje januárban „rezsilegendának” titulálta a rezsicsökkentést, míg V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint a „rezsicsökkentés óriási hazugság”. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint a rezsicsökkentés „látszatintézkedés”, amellyel a kormányzat a közműszámlákon hirdetheti a „propagandaintézkedéseket”.

A kritikák nem testesítenek meg érdemben eltérő megközelítést az elmúlt években képviselt baloldali véleményektől.

Az MSZP részéről Szabó Imre 2013-ban úgy látta, hogy a kormányzat „egyetlen forintot sem tett hozzá a rezsicsökkentés érdemi programjához, és nem segített a rászorulókon”, míg párttársa, Gúr Nándor szerint „a tízszázalékos rezsicsökkentés úgy általában véve semmit nem hoz”. Schmuck Erzsébet, az LMP jelenlegi társelnöke 2014-ben „nem létező rezsicsökkentésről” beszélt, Kiss László, az MSZP egykori és a Demokratikus Koalíció jelenlegi politikusa „rezsibla­bla” helyett „valódi tetteket” sürgetett, Kepli Lajos, a Jobbik egykori ország­gyűlési képviselője úgy vélte, hogy „a társadalom egészében ez a rezsicsökkentés, ennek a hatása nem érezhető”.

A baloldal állításaival szemben a rezsicsökkentésnek köszönhetően

a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg. Egy háztartás mintegy 627 ezer forintot – havi bontásban hatezer forintot – tudott más célokra fordítani a rezsiszámláin kívül.

A rezsicsökkentés bevezetése előtt, 2005 és 2012 között a közüzemi díjak emelkedése következtében egy háztartásnak átlagosan 768 ezer forint többletköltséggel kellett kalkulálnia a rezsiszámlák befizetésekor, ami havonta kilencezer forintos terhet jelentett. A közművekre fordított kiadások aránya csaknem a felére, 14 százalékról nyolc százalékra csökkent 2012 és 2019 között. Az ezen időszakban tapasztalt jelentős jövedelemnövekedés ugyan a kiadások nagyobb mértékű, hatvanszázalékos emelkedését tette lehetővé (havi 275 ezer forintról 411 ezer forintra), viszont az átlagos rezsiköltségek még így is csökkentek (havi 38 500 forintról 35 280 forintra).

Forrás: Századvég/Magyar Nemzet grafika

Így összességében a rezsicsökkentés 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett a rezsitételeken az összes kiadástételhez viszonyítva. Ennek fényé­ben kijelenthető, hogy a rezsicsökkentés eredményeként a háztartások egyrészt mind arányai­ban, mind nominális értelemben jelentősen növelhették oktatási, egészségügyi, közlekedési vagy szórakozási célú kiadásai­kat, másfelől pedig a jobboldal a szóban forgó intézkedéssel majdnem teljes egészében visszaadta azt az összeget a magyar családoknak, amit előtte a baloldal elvett tőlük.

Amennyiben 2021-ben – a Márki-Zay Péter és balliberális partnerei által javasolt – piaci árazás lépett volna érvénybe, akkor pusztán ebben az évben egy átlagos magyar családnak 366 ezer forinttal többet kellett volna fizetnie a rezsiért.

Egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezer forintra növekedett volna. Ezenfelül – a piaci árszabás következményeként – a 2021-es évre 12 százalékra, a jelenlegi 172 ezerről 520 ezerre emelkedett volna a fűtési nehézségekkel küzdő családok száma, vagyis átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)