A baloldali erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a közelmúltban „hatalmas átvágásnak” nevezte a rezsicsökkentést, majd több meghatározó balliberális politikus is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. A Századvég Gazdaságkutató utánajárt annak, hogy a rezsicsökkentés milyen pénzügyileg számszerűsíthető eredménnyel járt a magyar fogyasztóknál.
Szél Bernadett, a Momentum országgyűlési képviselőjelöltje januárban „rezsilegendának” titulálta a rezsicsökkentést, míg V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint a „rezsicsökkentés óriási hazugság”. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint a rezsicsökkentés „látszatintézkedés”, amellyel a kormányzat a közműszámlákon hirdetheti a „propagandaintézkedéseket”.
A kritikák nem testesítenek meg érdemben eltérő megközelítést az elmúlt években képviselt baloldali véleményektől.
Az MSZP részéről Szabó Imre 2013-ban úgy látta, hogy a kormányzat „egyetlen forintot sem tett hozzá a rezsicsökkentés érdemi programjához, és nem segített a rászorulókon”, míg párttársa, Gúr Nándor szerint „a tízszázalékos rezsicsökkentés úgy általában véve semmit nem hoz”. Schmuck Erzsébet, az LMP jelenlegi társelnöke 2014-ben „nem létező rezsicsökkentésről” beszélt, Kiss László, az MSZP egykori és a Demokratikus Koalíció jelenlegi politikusa „rezsiblabla” helyett „valódi tetteket” sürgetett, Kepli Lajos, a Jobbik egykori országgyűlési képviselője úgy vélte, hogy „a társadalom egészében ez a rezsicsökkentés, ennek a hatása nem érezhető”.
A baloldal állításaival szemben a rezsicsökkentésnek köszönhetően
a magyar háztartások – az intézkedés bevezetésétől 2021-ig – összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg. Egy háztartás mintegy 627 ezer forintot – havi bontásban hatezer forintot – tudott más célokra fordítani a rezsiszámláin kívül.
A rezsicsökkentés bevezetése előtt, 2005 és 2012 között a közüzemi díjak emelkedése következtében egy háztartásnak átlagosan 768 ezer forint többletköltséggel kellett kalkulálnia a rezsiszámlák befizetésekor, ami havonta kilencezer forintos terhet jelentett. A közművekre fordított kiadások aránya csaknem a felére, 14 százalékról nyolc százalékra csökkent 2012 és 2019 között. Az ezen időszakban tapasztalt jelentős jövedelemnövekedés ugyan a kiadások nagyobb mértékű, hatvanszázalékos emelkedését tette lehetővé (havi 275 ezer forintról 411 ezer forintra), viszont az átlagos rezsiköltségek még így is csökkentek (havi 38 500 forintról 35 280 forintra).
Így összességében a rezsicsökkentés 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett a rezsitételeken az összes kiadástételhez viszonyítva. Ennek fényében kijelenthető, hogy a rezsicsökkentés eredményeként a háztartások egyrészt mind arányaiban, mind nominális értelemben jelentősen növelhették oktatási, egészségügyi, közlekedési vagy szórakozási célú kiadásaikat, másfelől pedig a jobboldal a szóban forgó intézkedéssel majdnem teljes egészében visszaadta azt az összeget a magyar családoknak, amit előtte a baloldal elvett tőlük.
Amennyiben 2021-ben – a Márki-Zay Péter és balliberális partnerei által javasolt – piaci árazás lépett volna érvénybe, akkor pusztán ebben az évben egy átlagos magyar családnak 366 ezer forinttal többet kellett volna fizetnie a rezsiért.
Egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezer forintra növekedett volna. Ezenfelül – a piaci árszabás következményeként – a 2021-es évre 12 százalékra, a jelenlegi 172 ezerről 520 ezerre emelkedett volna a fűtési nehézségekkel küzdő családok száma, vagyis átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)
