Behálózták a külföldi érdekek az Energiaklubot is

Külföldi érdekek szövik át az Energiaklub legújabb kampányát, amely látszólag az „átláthatóságért” küzd, valójában azonban a magyar energiapolitika gyengítését és a Paks II beruházás akadályozását szolgálja – áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal friss jelentésében. A szervezet szerint az aarhusi egyezményre hivatkozó támadások mögött olyan nemzetközi finanszírozói hálózat áll, amely stratégiai nyomásgyakorlással próbálja aláásni a magyar energiaszuverenitást.

Egyébiránt 2019 márciusában közzétette a Paks II. Zrt. a fővállalkozói szerződést, és a szerződéses keretrendszert az Európai Bizottság közel három éven át vizsgálta, mielőtt jóváhagyta volna.

Ismerős partnerek

A Magyarország szuverén energiapolitikáját támadó kampányhoz csatlakoztak a már jól bejáratott, túlnyomórészt külföldi, hálózati forrásokból fenntartott sajtótermékek is. A megjelent cikkek forrásául a Greenpeace és az Energiaklub szolgált, amelyek Magyarország elleni fellépést sürgettek. A cikkek megjelentetésében részt vett a Telex, a 24.hu, a HVG, a Népszava, az Economix, a Pénzcentrum és a Portfolio is, azt a látszatot keltve, mintha kézzelfogható, a lakosság egészségét érintő adatokat tartana vissza a kormány. Holott már évekkel ezelőtt tisztázódott, hogy a nukleáris beruházás nemzetbiztonsági jelentőségű részletei kiemelt védelem alatt állhatnak és állnak, publikálásuk pedig külföldi érdekcsoportoknak jelentene stratégiai előnyt, emellett gyengítené az ország versenyképességét, energiapolitikai mozgásterét.

Vagyis az Energiaklub és a Greenpeace narratívája, amely szerint a kormány „zárt ajtók mögött” dönt, a társadalmat „kizárja”, és ezzel „megsérti” az aarhusi egyezményt, nem valós szakmai kritika, csupán politikai manipuláció. Céljuk az, hogy gyengítsék a nukleáris energia társadalmi támogatottságát azért, hogy a külföldi támogatók által preferált technológiák kerüljenek előtérbe. Ezáltal aláásnák a részben az atomenergiára épülő magyar energiaszuverenitást, egyúttal nemzetközi fórumok aktiválása révén külső politikai döntésekkel szűkítenék tovább Magyarország mozgásterét.

Ismerős megbízók

A fent említett támogatók is jól ismertek már, hiszen az Energiaklub bevételeinek meghatározó része az Európai Bizottság programjaiból, nyugat-európai kormányzati alapokból és nemzetközi magánalapítványokból érkezett. A finanszírozási struktúra alapján egyértelműen azonosítható a hivatal jelentése szerint, hogy az Energiaklub központi funkcióját tekintve egy olyan nyomásgyakorló szervezet, amely stratégiai szinten támadja a magyar energiapolitikai döntéseket. A szervezet jelentéseiben megbízóként szerepel a

Soros-hálózathoz kötődő Ökotárs Alapítvány, amellyel nemcsak szervezeti, de személyi átfedések is kimutathatók.

Az Energiaklub 2020–2024 között az alábbi összegeket kapta külföldi forrásokból:

• az European Climate Foundationtól 49 431 eurót (19,5 millió forint),
• az osztrák Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériumtól 20 481 eurót (8,1 millió forint),
• az Interreg Central Europe programból 168 910 eurót (66,8 millió forint),
• az EUKI-tól 292 370 eurót (115,7 millió forint),

valamint az Európai Bizottság LIFE programjától 180 400 eurót (71,4 millió forint).

Emellett több magánalapítvány is finanszírozta az Energiaklub projektjeit, köztük a Soros György által alapított Open Society Foundations 25 ezer dollárral (9,1 millió forint). Emlékezetes, hogy a szervezet több, Magyarországon aktív hálózati szereplővel együtt – például Greenpeace, K-Monitor, TASZ, Helsinki Bizottság, Levegő Munkacsoport, Átlátszó – kampányt folytatott Magyarország szuverén energiapolitikai döntései ellen, és több alkalommal indított stratégiai pereket a magyar állam ellen.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Paks II.)