Káosz Franciaországban – nincs megállapodás a pártok között

Politikai patthelyzetbe futott a francia költségvetés: a pártok képtelenek voltak megállapodni, így Párizs rendkívüli jogi megoldással próbálja fenntartani az állam működését, miközben a kormány mozgástere tovább szűkül.

Káosz Franciaországban – nincs megállapodás a pártok között Forrás: AFP

Négy héten át tartó, 125 órányi heves vitasorozat után, amelyben 2246 módosító javaslatot tárgyaltak meg a képviselők – egyebek mellett a vagyonadóról és a nagyvállalatok különadójáról –, a parlament 577 fős alsóházában 404-en – egyetlen támogató szavazat mellett – elutasították a tervezet bevételi oldalát. Ezzel elvetették a teljes törvényjavaslatot anélkül, hogy a kiadási részt megvizsgálták volna. Ezt követően a francia parlamenti eljárásrendnek megfelelően a felsőház a kormány eredeti szövegét vizsgálta meg, a kompromisszumos módosítások nélkül. A szenátorok el is fogadtak egy átdolgozott változatot, de a két ház héttagú vegyes bizottsága nem tudott megegyezni a végső változatban.

A vita kezdete óta szinte lehetetlennek tűnt a kompromisszum a takarékossághoz és adócsökkentésekhez ragaszkodó, jobboldali többségű szenátus és a baloldal nyomására több bevételt és kevesebb költségvetési megszorítást követelő nemzetgyűlés között.

FRANCE FACES BUDGET DEADLOCK AS POLITICAL FRAGMENTATION DEEPENS

French Prime Minister Sébastien Lecornu confirmed parliament won’t pass the 2026 budget before year-end after lawmakers failed to reconcile fiscal differences. This marks a second consecutive delay, exposing the… pic.twitter.com/eRq3lQIbmw

— Naeem Aslam (@NaeemAslam23) December 19, 2025

A miniszterelnök viszont – aki alig másfél év alatt a negyedik kormányt vezeti – elkötelezte magát amellett, hogy nem érvényesíti az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a kormánynak a törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül. Lecornu feltehetően arra számít, hogy a 2026 tavaszi önkormányzati választások előtti kampányban a pártoknak nem áll érdekében egy újabb kormánybuktatás.

A kialakult helyzet kudarc a miniszterelnök számára, még akkor is, ha december 9-én sikerült szűk többséggel elfogadtatnia a parlamenttel a szociális kiadásokról szóló társadalombiztosítási költségvetést.

A kormány és a nemzetgyűlés a jobbközép Köztársaságiak szenátorait tette felelőssé a kudarcért, mondván, hogy nem működtek együtt új bevételi források megtalálásában. A Szocialista Párt elnöke, Olivier Faure azzal vádolta a szenátusi jobboldalt, hogy „az ország blokkolását választja”. A szenátorok nyíltan azt kérték a miniszterelnöktől, hogy kerülje meg a parlamentet egy kevesebb adót tartalmazó változat keresztülviteléhez. A felsőház költségvetési előterjesztője, a jobbközép Jean-François Husson elítélte, hogy a kormánytól „semmilyen segítséget nem kapott a konszenzus kialakításához”, és úgy vélte, hogy a kormány valójában nem is akart kompromisszumot kötni.

Jean-François Husson elítélte, hogy a kormánytól „semmilyen segítséget nem kapott a konszenzus kialakításához” Fotó: AFP

Parlamenti források az AFP hírügynökséget arról tájékoztatták: 

a kormány nem akarta, hogy a vegyes bizottság olyan szöveget fogadjon el, amelyet aztán a plenáris ülés nem szavaz meg. 

Az ellenzékből a Zöldek, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták és a Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója már korábban bejelentette, hogy nem szavazza meg a tervezetet.

Lecornu kisebbségi kormánya némi késéssel nyújtotta be a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előre hozott választások nyomán háromosztatúvá vált Nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült. Szeptemberben François Bayrou 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó kabinetjét, azt megelőzően tavaly decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja már a GDP 115 százalékát is.

A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak továbbra is támogatják a kisebbségi kormányt, a másik két tábor – a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés – pedig ellenzékben politizál, de a Szocialista Párt engedményekért cserébe kész lett volna igennel szavazni a költségvetési tervezetre.

Borítókép: Sébastien Lecornu francia miniszterelnök a 2026-os társadalombiztosítási költségvetésről szóló szavazáson a párizsi Nemzetgyűlésben (Fotó: AFP)