Sok kihívás vár még a miniszterelnökre Franciaországban

A francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu túlélte a két bizalmatlansági szavazást, amely a kormány megbuktatását célozta. Az első szavazás vártnál szorosabb eredménye a jövő évi költségvetés vitája előtt jelzi a kormány nehéz helyzetét. A túlélést részben a Szocialista Párt engedményeinek köszönheti, miközben a parlament továbbra is élesen megosztott. A következő hetekben a költségvetés elfogadtatása lesz a miniszterelnök egyik fő kihívása.

Macron ismét Lecornut nevezte ki kormányfővé Fotó: AFP

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után vasárnap este megalakult az új francia kormány. Csütörtökön az Engedetlen Franciaország által benyújtott bizalmatlansági indítványok elbuktak. A javaslat 271 szavazatot kapott, míg a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványát 144 képviselő támogatta. A kormány megbuktatásához legalább 289 szavazatra lett volna szükség az 577 fős nemzetgyűlésben. Az ellenzéki Szocialista Párt arra kérte 64 fős frakcióját, hogy ne támogassák a bizalmatlansági indítványokat, miután Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden elmondott programbeszédében javaslatot tett a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreform felfüggesztésére a következő elnökválasztásig.

Sok kihívás vár még a miniszterelnökre Franciaországban

A politikai instabilitás azonban továbbra sem szűnt meg teljesen, miután a 2026-as költségvetésről – amely jelentős megszorításokat tartalmaz – jövő pénteken kezdődő vita nagyon hevesnek ígérkezik az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előre hozott választások nyomán háromosztatúvá vált nemzetgyűlésben. A parlament alsóházában 11 frakció működik, és egyik párt sem képes abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak továbbra is támogatják a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

Sébastien Lecornu kedden megerősítette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, nevezetesen a költségvetésről, kivéve, ha egy bizalmatlansági indítvány megdönti a kormányt.

Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása óta – amióta a kormányoknak nincs abszolút többsége a nemzetgyűlésben – valamennyi költségvetést parlamenti szavazás nélkül fogadták Franciaországban. Az előző kormányokat pedig a tervezett megszorítások miatt buktatta meg a nemzetgyűlés: szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjét, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányát, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.

Elemzők arra számítanak, hogy a miniszterelnök kompromisszumkészsége ütközhet az ellenzéki erők érdekeivel, amelyek elhúzhatják a költségvetési vitát a december 31-i határidőn túlra. Az sem egyértelmű, hogy mely pártokra számíthat a kormány a nemzetgyűlésben. A nyugdíjreform felfüggesztése egyelőre csak ígéret a kormány részéről a baloldali szövetséghez tartozó szocialisták támogatásáért cserébe. A kormányfő csütörtökön jelezte, hogy novemberben benyújtja a parlamentnek a szöveget a felfüggesztés megszavazására, abban a reményben, hogy azt követően a szocialisták megszavazzák a kormány költségvetési tervezetének minden pontját. 

Ugyanakkor a többi ellenzéki párt még nem erősítette meg, hogy megszavazza a nyugdíjreform felfüggesztését, jóllehet ők is követelték azt, a kormánypártok pedig megosztottak a kérdésben. A nyugdíjreform Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe. 

A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését előíró törvény ellen hónapokig tartó tömegtüntetések voltak az országban, s azóta is vitatják a szakszervezetek.

Az új kormány költségvetési tervezete mintegy harmincmilliárd eurónyi megtakarítással számol jövőre, de a miniszterelnök jelezte, hogy a szöveget kiindulási alapnak tekinti, és nyitott a parlamenti vitára, mozgásteret engedve az eredetileg GDP-arányosan 4,7 százalékra tervezett államháztartási hiányhoz képest. Franciaország azt vállalta, hogy 2029-re visszatér a három százalék alatti szintre, ami lehetővé tenné az államadósság stabilizálását 

Franciaország válságról válságra sodródott, mióta Macron tavalyi kockázatos előre hozott választási döntése következményeként nem született egyértelmű eredmény. A parlament továbbra is három blokk között oszlik meg: baloldal, szélsőjobb és centrum, egyértelmű többség nélkül – írja a The Guardian.

Borítókép: Macron ismét Lecornut nevezte ki kormányfővé (Fotó: AFP)