Új miniszterek, régi viták – megalakult az új francia kormány

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után két nappal megalakult vasárnap este az új francia kormány – jelentette be az elnöki hivatal.

2025. 10. 13. 6:34
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után két nappal megalakult vasárnap este az új francia kormány Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A francia kormány összetétele kétharmadában megújult

  • a külügyi tárcát továbbra is a centrista Jean-Noel Barrot vezeti, 
  • az igazságügyi tárca élén a jobboldali Gérald Darmanin maradt
  • és a jobboldali Rachida Dati változatlanul kulturális miniszter lesz. 

A belügyminiszteri poszton Bruno Retailleau-t, a Köztársaságiak vezetőjét viszont az eddigi párizsi prefektus, Laurent Nunez váltja. A védelmi tárcát Sébastian Lecornutől az eddigi egészségügyi és munkaügyi miniszter, Catherine Vautrin veszi át, míg az ő eddig tárcáját az állami vasúttársaság, az SNCF leköszönő vezérigazgatója, Jean-Pierre Farandou fogja ezentúl irányítani.

A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki Emmanuel Macron elnök kormányfőnek. 

Sébastien Lecornu azonban múlt hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy múlt vasárnap este megalakította a kormányát, miután a teljes politikai elit felháborodását kiváltotta azzal, hogy megtartotta elődje, Francois Bayrou minisztereinek többségét, és a költségvetési hiányért részben felelősnek tartott Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert visszahívta a védelmi tárca élére.

Az újabb kormány kinevezését követően Sébastien Lecornu vasárnap este az X-en jelezte, hogy mostantól egyetlen dolog számít: az ország érdeke. 

A kormányfő megköszönte a minisztereknek, akik személyes és pártérdekeken felül, teljes szabadságban kötelezik el magukat ebben a kormányban.

Az elnöki párthoz tartozó Roland Lescure-re hárul a feladat, hogy a parlamentnek még ezen a héten bemutasson egy olyan költségvetési tervezetet, amelyet a képviselők többsége elfogad és nem buktatja meg miatta az új kormányt, ahogy azt tették szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjével, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányával, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.

Az új kormány kedden tartja első ülését, ahol megvitatják a jövő évi költségvetési tervezetet, amelynek vitáját elvileg szerdán kezdi meg a Nemzetgyűlés.

Az alapvető kérdés az, hogy az új kabinet meddig tud hivatalban maradni, miután a tavaly nyári előre hozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták eddig a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, és a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

A miniszterek névsorának közzétételét követőt percekben 

a Köztársaságiak bejelentették, hogy kizárják tagjaik közül azt a hat politikust, akik miniszteri posztot vállaltak Emmanuel Macron államfő 2022-es újraválasztása óta a hatodik kormányban és az elmúlt év negyedik kormányában,

így kérdésessé vált, hogy a parlamentben a jobboldal támogatni fogja-e a kormány javaslatait.

A Szocialista Párt kivételével valamennyi baloldali párt és a Nemzeti Tömörülés pedig már jelezte, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni a kormányt, egyes szocialista képviselők sem zárták ki, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt négy hétben folytatott konzultációk alatt nem kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre Sébastien Lecornutól. 

A baloldal mindenekelőtt a 2023-ban, a parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform azonnali és teljes felfüggesztését kéri, amely Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe.

A nyugdíjkorhatár korábbi 62-ről 64 évre történő emelését elíró törvény ellen hónapokig tartó milliós tüntetések voltak az országban.

Borítókép: Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után két nappal megalakult vasárnap este az új francia kormány (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.