Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
A belügyminiszteri poszton Bruno Retailleau-t, a Köztársaságiak vezetőjét viszont az eddigi párizsi prefektus, Laurent Nunez váltja. A védelmi tárcát Sébastian Lecornutől az eddigi egészségügyi és munkaügyi miniszter, Catherine Vautrin veszi át, míg az ő eddig tárcáját az állami vasúttársaság, az SNCF leköszönő vezérigazgatója, Jean-Pierre Farandou fogja ezentúl irányítani.
A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki Emmanuel Macron elnök kormányfőnek.
Sébastien Lecornu azonban múlt hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy múlt vasárnap este megalakította a kormányát, miután a teljes politikai elit felháborodását kiváltotta azzal, hogy megtartotta elődje, Francois Bayrou minisztereinek többségét, és a költségvetési hiányért részben felelősnek tartott Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert visszahívta a védelmi tárca élére.
Az újabb kormány kinevezését követően Sébastien Lecornu vasárnap este az X-en jelezte, hogy mostantól egyetlen dolog számít: az ország érdeke.
A kormányfő megköszönte a minisztereknek, akik személyes és pártérdekeken felül, teljes szabadságban kötelezik el magukat ebben a kormányban.
Az elnöki párthoz tartozó Roland Lescure-re hárul a feladat, hogy a parlamentnek még ezen a héten bemutasson egy olyan költségvetési tervezetet, amelyet a képviselők többsége elfogad és nem buktatja meg miatta az új kormányt, ahogy azt tették szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjével, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányával, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.
Az új kormány kedden tartja első ülését, ahol megvitatják a jövő évi költségvetési tervezetet, amelynek vitáját elvileg szerdán kezdi meg a Nemzetgyűlés.
Az alapvető kérdés az, hogy az új kabinet meddig tud hivatalban maradni, miután a tavaly nyári előre hozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták eddig a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, és a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
A miniszterek névsorának közzétételét követőt percekben
a Köztársaságiak bejelentették, hogy kizárják tagjaik közül azt a hat politikust, akik miniszteri posztot vállaltak Emmanuel Macron államfő 2022-es újraválasztása óta a hatodik kormányban és az elmúlt év negyedik kormányában,
így kérdésessé vált, hogy a parlamentben a jobboldal támogatni fogja-e a kormány javaslatait.
A Szocialista Párt kivételével valamennyi baloldali párt és a Nemzeti Tömörülés pedig már jelezte, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni a kormányt, egyes szocialista képviselők sem zárták ki, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt négy hétben folytatott konzultációk alatt nem kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre Sébastien Lecornutól.
A baloldal mindenekelőtt a 2023-ban, a parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform azonnali és teljes felfüggesztését kéri, amely Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe.
A nyugdíjkorhatár korábbi 62-ről 64 évre történő emelését elíró törvény ellen hónapokig tartó milliós tüntetések voltak az országban.
Borítókép: Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után két nappal megalakult vasárnap este az új francia kormány (Fotó: AFP)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
– Ne hangoskodjunk, uraim! – teremtette le vendégeit a mátyásföldi ivóban jó Szódás Sanyi még valamikor a kilencvenes évek derekán; majd magyarázatképp hozzátette: – Ez egy kocsma, nem a parlament.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
