Orbán Viktor határozottan ellenállt ennek a kísérletnek is, mondván, semmi értelme eladósítani még az ükunokáinkat is egy megnyerhetetlen háború elnyújtása érdekében, sokkal értelmesebb lenne Donald Trump béketörekvéseit támogatni, és az öldöklés abbahagyását szorgalmazni Ukrajnában. Reményt ad a jövőre nézve, hogy nem maradt már egyedül ezzel az álláspontjával, Andrej Babis cseh kormányfő belépésével életre keltek tetszhalott állapotukból legalább a visegrádi hármak, ha már Lengyelország más utakat jár. De kimondatott, ránk nézve semmilyen anyagi kötelezettséget nem ró a hitelről szóló döntés, amivel közel négyszázmilliárd forint tehertől menekültünk meg.
Mindent összevetve hatalmas sikert ért el a magyar miniszterelnök a háború kiterjedésének megakadályozása és a magyar érdekek hosszú távú érvényesítése érdekében folytatott kitartó munkájával. Még arra is volt ereje-ideje, hogy egyetértését és teljes szolidaritását is kifejezze a Brüsszelben demonstráló gazdák iránt, akik között szerencsére ott voltak a magyarok is.
Ők ugyanis az elsők, akik egészen konkrétan a bőrükön érzik a brüsszeli önsorsrontó és önfeladó politika hatását. A könnygáz és a vízágyú méltatlan és megalázó bevetését ellenük talán könnyebben elviselik azáltal, hogy az úgynevezett Mercosur-megállapodás aláírását is elhalasztották legalább egy hónappal a csúcs résztvevői. Ennek ellenére kínkeserves idők várnak ránk, ha sürgősen nem változik meg Európa vezetőinek gondolkodása.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!