Nemzetépítés és hazaszeretet: Nemeskürty Istvánra emlékeztek az NKE-n

Nemeskürty István legfőbb öröksége a hazafias szemlélete, a személyes bátorsága, valamint az erkölcsi tartása – mondta Koltay Gábor filmrendező a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanárképző karának névadójáról szóló emlékkonferencián. Szerencsés Károly tanszékvezető hangsúlyozta: Nemeskürty István olyan ember volt, aki hűséget tanúsított a közössége iránt, önismeretével, önfegyelmével és morális tartásával pedig kiemelkedő példát mutatott. Toót-Holló Tamás a Nemeskürty István – Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában című monográfia szerkesztője kiemelte: a Kossuth-nagydíjas író sokrétű életpályáját a küldetéstudat jellemezte.

Mi volt Nemeskürty István legfőbb öröksége?

Koltay Gábor filmrendező személyes emlékkel kezdte előadását. Felidézte, hogy 1972-ben édesapja hazavitt egy könyvet – a Requiem egy hadseregért című művet –, és azt mondta: „ezt mindenkinek el kell olvasnia”. Az 1959–1985 között stúdióigazgatóként dolgozó 

Nemeskürty legfőbb öröksége a hazafias szemlélete, a személyes bátorsága, valamint az erkölcsi tartása. 

A filmrendező hangsúlyozta: mestere számára a történelem nem csupán tudomány volt, hanem nemzetnevelő feladat, ami segített szakítani azzal a berögzült önképünkkel, hogy a magyarság tehetetlen, kiszolgáltatott nép.

A konferencián arról is szó esett, hogy mi tekinthető Nemeskürty István legfőbb örökségének (Fotó: NKE/Szilágyi Dénes)

Nánay Mihály, a NITK közszolgálati docens előadása a Búcsúpillantás című kötetet és annak történelmi-kulturális hátterét mutatta be. A mű Nemeskürty István történelmi ismeretterjesztő munkásságának egyik fontos darabja, amely a világháborúk korát bemutató írásai közé tartozik. A könyv célja az, hogy árnyaltabb, forrásokra támaszkodó képet adjon Magyarország két világháború közötti történetéről, túl a sztereotípiákon és ideológiai torzításokon.

Simándi Irén, a NITK Történelem és Társadalom Tanszékének egyetemi tanára előadásában azt mutatta be, hogy milyen levéltári és történeti forrásokból lehet rekonstruálni Nemeskürty István pályáját és szerepét a magyar filmkultúrában, főleg az 1950–70-es évek politikai közegében. Az egyetemi tanár bemutatott pártállami háttéranyagokat, állambiztonsági forrásokat, folyóiratcikkeket és interjúkat is.

Filmművészet, történelmi hitelesség és nemzetépítés

Berta András egyetemi tanársegéd előadásában az 1968-ban elkészült az Egri csillagok című film forgatásának hátteréről beszélt. Óriási anyagi erőforrásokat fektettek a filmbe, csaknem negyvenmillió forintot. A forgatókönyv írásakor Nemeskürty hűséges maradt Gárdonyi Géza művéhez és a történelmi eseményekhez. Dévavári Zoltán habilitált egyetemi docens Nemeskürty István, a Magyar Millenium kormánybiztosa (1998–2001) című előadásában az ünnepségről kiemelte, hogy az nem csupán egy ceremoniális alkalom volt, hanem a modern 21. századi magyar nemzetépítés kulturális és politikai eszköze. Földváry Katalin egyetemi adjunktus Nemeskürty hitével kapcsolatban beszélt a 17. századi prédikációkról a pócsi kegyképpel kapcsolatban. Kovács Kálmán Árpád egyetemi adjunktus előadásában a Kis magyar művelődéstörténet című könyvről szóla kijelentette: 

a művelődéstörténet célja a reális nemzeti önismeret kialakítása és a kulturális hagyományok megértése, valamint, hogy a magyar kultúra vizsgálata során fontos felismerni a valódi teljesítményeket és a hiányosságokat.

Heil Kristóf egyetemi tanársegéd Nemeskürty István magyarságképéről tartott előadást, amelyben leszögezte: ez a kép történeti, kulturális és identitásbeli tényezőkön alapul, és időben folyamatosan változik. Nemeskürty István felfogása szerint a magyar történelem értelmezésének központi eleme a nemzeti sors, a válságkorszakok kiemelt figyelme és az önvizsgálat. 

Kas Géza Imre közszolgálati docens arról beszélt, hogyan lehet Nemeskürty István filmjeit felhasználni a középiskolai nevelő-oktató munkában, példaként említve az olyan történelmi tablókat, mint az István, a király, valamint olyan műveket, amelyek morális kérdéseket vetnek fel, mint Az ötödik pecsét. Teiszler Éva egyetemi adjunktus Szent István alakját és korát mutatta be Nemeskürty írott alkotásaiban. Az előadó hangsúlyozta: Nemeskürty tiltakozott az ellen, hogy történésztként titulálják. Történelmi esszéinek karakterességére jellemző az önálló szemlélet, valamint az, hogy a saját korának történészeihez képest máshová helyezi a hangsúlyokat. Az esszé műfaji kerete azért különösen izgalmas önálló filozófiai formaként, mert egyszerre képes szórakoztató, olvasmányos történetmeséléssel megszólítani az olvasót, miközben igényes és elmélyült módon reflektál a korabeli erkölcsi dilemmákra.

Mindig és mindenhol hazáját szolgálta

A szakmai konferencia után Sallai Zsófia, az NKE Kommunikációs és Program Igazgatóság irodavezetőjének bemutatta művét, a Magyar Corvin-lánc Testület megbízásából készült Nemeskürty István – Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában című monográfiát. A szerző szerint Nemeskürty életét meghatározta katonai hivatása, amely később szellemi életének alapvető részévé vált, megnyilvánulva a fegyelemben és a lényegre törő attitűdjében. 

Nemeskürty István minden megbízatásában a hazáját és a magyar nemzetet szolgálta (Fotó: NKE/Szilágyi Dénes)

Toót-Holló Tamás a kötet szerkesztője, író, irodalomtörténész, médiakutató hangsúlyozta, hogy a küldetéstudat fogalma volt a könyv szerkezetének meghatározó eleme, amelyen keresztül Nemeskürty sokrétű életpályáját be lehet matatni. Erre reflektálva Sallai Zsófia hozzátette: 

Nemeskürty stúdióvezetőként, katonaként, tanárként, közíróként és kultúrpolitikusként minden megbízatásában, feladatában küldetést látott, mindezzel a hazáját és a magyar nemzetet kívánta szolgálni.

Kollarik Tamás, Nemeskürty-, Balázs Béla- és Bánffy Miklós-díjas producer, filmrendező, egyetemi tanár és Nemeskürty tanítványa kiemelte: a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb hazai producereként tartjuk őt számon. A Velencei Filmfesztivál Ezüst Oroszlán-díját 1968-ban nem egy alkotásért, hanem egy könyvért, A magyar film története című munkájáért kapta – ilyen elismerés a biennálé történetében gyakorlatilag páratlan. Filmes életműve így nem csupán hazai mércével kimagasló: nemzetközi összehasonlításban is ritka, szinte egyedülálló nagyságrendű örökséget hagyott hátra. 

Toót-Holló Tamás és Kollarik Tamás a kötet bemutatóján rámutatott: valódi hiánypótló mű született, amely először tárja fel átfogóan és részletesen Nemeskürty István életművének eddig kevésbé ismert fejezeteit és összefüggéseit. A könyv emellett a Nemeskürty-emlékév fontos eseményeit is dokumentálja, és meggyőzően mutatja be, hogy a magyar konzervatív kormányzat kultúrpolitikai szemléletében mindmáig elevenen tovább él az a nemzeti elkötelezettségű, értékőrző és értékteremtő gondolkodás, amelyet Nemeskürty István képviselt.

Borítókép: Nemeskürty István a hadtörténeti múzeumban 2005-ben (Fotó: MTI–Honéczy Barnabás)