Gyurcsány és szövetségesei úgy kezelték a 2006 utáni, rossz kormányzásból, majd a világválságból fakadó gazdasági krízist, hogy az emberekkel fizetették meg káros döntéseik árát.
Az egy hülyeség
– fogalmazott 2014 januárjában Gyurcsány, amikor az Origó a rezsicsökkentésről kérdezte. Néhány hónappal később, 2014 márciusában már azt mondta egy szegedi lakossági fórumon, hogy a rezsicsökkentés „megbukott”.
Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon
– fogalmazta meg a volt miniszterelnök.
Gyurcsány politikájának központi eleme volt a profit és a haszon, valamint az emberek sanyargatása. A legtöbben ezt a saját bőrünkön tapasztaltuk meg: 2006 és 2010 között a duplájára emelkedett a villamos energia ára, miközben Gyurcsány a saját családi cégének, a Motim Zrt.-nek a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül intézte el, hogy olcsóbban kaphassák az áramot ipari fogyasztóként – emlékeztet az Origó.
Brüsszelben is a rezsicsökkentés ellen harcolnak Gyurcsányék
Többször kiderült, hogy Gyurcsányék a növekvő piaci energiaárak problémáját a rezsiár emelésével kezelnék. Emlékezetes, hogy nem egészen két hónapja csaknem a teljes magyar baloldal az ellen szavazott az Európai Parlamentben, hogy az emberek és a vállalkozások olcsó, megfizethető módon férjenek hozzá az energiához. 2020 decemberében a DK-s Molnár Csaba a földgázzal fűtő emberekkel fizettette volna meg szén-dioxid-kibocsátásuk költségét. A momentumos Cseh Katalin pedig egy éve azt szorgalmazta, hogy Magyarország vezesse ki a szabályozott villany- és fűtési árakat.
