Az áremelkedés felemészti a nyugat-európai jólétet

A jólétet és az életszínvonalat veszélyezteti Nyugat-Európában az árak jelentős emelkedése, amelytől elmarad a fizetések kiigazítása. A bérek vásárlóerejének zuhanórepülése tovább folytatódik, az eurózóna inflációja a várakozásokkal szemben újabb rekordot ért el a rezsiköltségek csaknem negyvenszázalékos emelkedése miatt.

Public sector unions to hold 24-hour strike in Brussels Fotó: DURSUN AYDEMIR

Egyre nagyobb társadalmi feszültséget okoz az energia és az élelmiszerek árának robbanásszerű emelkedése és a magas infláció Nyugat-Európában. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a több mint fél éve tartó áremelkedés májusban tovább gyorsult: az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 

újabb rekordot döntött az euróövezet inflációja. A 19 országban 8,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban, pedig a szakértők arra számítottak, az áprilisi 7,4 százalékos inflá­ciót már nem haladja meg érdemben a májusi adat.

A kiugróan magasnak számító euróövezeti infláció továbbra is az energiaárak emelkedésének hatása. Májusban 39,7 százalékkal volt drágább a rezsiköltség, mint egy évvel korábban.

A magas infláció komoly reálkereset-csökkenést okoz, mivel a bérek emelése még azokban a tagállamokban is jócskán elmaradt, ahol erre automata mechanizmusok vannak.

Az Európai Központi Bank (EKB) óva inti az eurózóna tagállamait attól, hogy engedjenek a munkavállalók nyomásának, és jelentősebb béremeléseket hajtsanak végre. Az EKB továbbra is azzal számol, hogy középtávon mérséklődik az infláció, és két százalék körüli szinten normalizálódik az árak emelkedési üteme. Ezért azt javasolja, hogy ne haladja meg a bruttó keresetek emelkedése a három százalékot.

A munkavállalók ugyanakkor másképp látják a saját helyzetüket. Az euró­övezetben átlagosan mindössze 2,8 százalékkal emelkedett az átlagkereset, miközben az energia és az üzemanyagok ára egyes országokban száz százalékkal nőtt, vagyis duplájára emelkedett.

Az emberek súlyos megélhetési problémáit jól mutatja, hogy tegnap Belgiumban országos sztrájkot szerveztek a közszféra szakszervezetei, megbénítva Brüsszel és az ország más részeinek a közlekedését.

A belga állami szféra szakszervezetei elsősorban a megélhetési költségek óriási emelkedése és az állami beavatkozások, valamint az árnövekedésnél jóval kisebb béremelések és a korábbi leépítésekből adódó munkaerőhiány ­miatt tartottak több területre is kiterjedő munkabeszüntetést.

A belga kormány és a vállalati szféra ugyanakkor nem támogatta a munkavállalókat. Alexander de Croo belga miniszterelnök elutasította a bérrendezésre vonatkozó követeléseket, szerinte a bérek indexálása megfelelő védelmet nyújt a megugró költségekkel szemben.

Léteznek olyan indexálási mechanizmusok, amelyek célja, hogy az infláció mértékével vagy bizonyos árucsoportok árváltozásával szinkronban automatikusan emelkedjenek a fizetések. A szabályozás az érintett országokban, vagyis

• Belgiumban,
• Franciaországban,
• Spanyolországban,
• Cipruson,
• Luxemburgban,
• Máltán
• és Szlovéniában is jelentősen eltérő.

Az indexálás hátránya, hogy nem valós időben követi az árak változását, hanem jellemzően januárban és júliusban van korrekció. Előnye pedig az lenne, hogy a keresetek változása gyorsan lekövesse a főbb gazdasági mutatókat, mint a növekedés, az infláció vagy a termelékenység.

Belgiumban ráadásul nem a valós inflációhoz, hanem a hosszú távú inflációs célhoz igazodik az index, vagyis a közszféra munkavállalói mindössze kétszázalékos béremelésben részesültek, noha az infláció kilenc százalékra ugrott. A vállalati szféra ráadásul a gazdasági nehézségekre és az orosz–ukrán háború hatásaira hivatkozva megszabadulna az automatikus mechanizmustól.

Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban is jelentősen vesztettek a keresetek a reálértékükből. A Der Spiegel összefoglalója szerint 

az első negyedévben átlagosan 1,8 százalékkal esett vissza a német fizetések vásárlóereje. A lap szerint az áremelkedések felemésztik a jólétet.

Az első negyedévben a keresetek – elsősorban a bónuszok és külön juttatások miatt – jelentősnek számító, négyszázalékos emelkedését az évtizedek óta legmagasabb, 5,8 százalékos infláció felemésztette.

Nyugat-Európában nincsenek a magyarországihoz hasonló átfogó intézkedések az árak megfékezésére. A megélhetési költségek robbanásszerű emelkedése már a jobb keresetű családoknak is komoly nehézséget okoz.

Borítókép: Belgiumban a tömegközlekedést is érintette a május utolsó napjára az értéktelenedő bérek miatt szervezett országos sztrájk (Fotó: Anadolu/AFP/Dursun Aydemir)