Új irányzat a magyar válságkezelés

Széles körű támogatottságra tett szert a magyar válságkezelés Európában: az uniós szervezetek többsége a nyereséges vállalatok profitjának megadóztatásából segítené az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került lakosságot. Brüsszel és a nyugati kormányok többsége ugyanakkor inkább arra venné rá az euró­pai polgárokat, hogy kevesebbet fűtsenek, ne autóz­zanak, és kapcsolják le a villanyt, noha van, ahol egy év alatt a duplájára nőtt a rezsiköltség. Magyarország után Nagy-Britannia lehet a következő ország, amely profitadót vezet be.

Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte: a kormány elvárja, hogy azok a szereplők, amelyek ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, segítsék az embereket és járuljanak hozzá az ország megnövekvő védelmi kiadásaihoz. 

Az Európai Unióban tevékenykedő civil szervezetek ugyan nyíltan nem üdvözölték a magyar kormány lépését, de az elmúlt napokban több javaslatot is megfogalmaztak a lakosság terheinek mérséklésére, egyebek mellett a profitadó bevezetését is.

Bércsökkenés, uniós időhúzás

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) az elszabaduló energiaárak és a magas infláció miatt jelentősen megemelkedő lakossági terhek csökkentése érdekében arra szólította fel az Euró­pai Bizottságot, hogy uniós szinten is fontolja meg elsősorban az energiaszektorban működő cégek többletnyereségének adóztatását.

Az ETUC rámutatott: 2020 óta két százalék alatt maradt az eurózónában a fizetések emelkedése, miközben az infláció tíz százalék közelébe ugrott. Ez jelentős reálbércsökkenést okoz a munkavállalóknak. Arra is felszólították Brüsszelt, hogy a munkahelyek védelme érdekében hosszabbítsa meg és bővítse ki a koronavírus-járvány alatt már bevált SURE programot, és támogassa az Ukrajnából érkező menekülteket. A szakszervezetek bírálták, hogy 

az EU eddig nem tett érdemi összehangolt lépéseket az elszabadult árak megfékezésére.

A kontinenst sújtó szociális válságra adott magyar válaszhoz hasonló intézkedést a társadalom szinte minden csoportja előnyösnek tartana Európában, beleértve a baloldal által támogatott NGO-k többségét is. 

Ezeknek a javaslatoknak kiemelt pontja a nagyvállalatok megadóztatása, ám a bevételeket – már eltérően a magyar kormány politikájától – közvetlen szociális segélyezésre fordítanák, és csak a legszegényebb társadalmi csoportokat támogatnák, noha főleg Nyugat-Európában már a középosztálynak is gondot okoz az árak robbanásszerű emelkedése.

Rezsit duplázott Hollandia

Hollandiában egy év alatt 99,6 százalékkal, vagyis duplájára emelkedtek a rezsiköltségek. 

Egy átlagos háztartásnak számlákra évi 3600 eurót, vagyis havonta mintegy 115 ezer forintnak megfelelő összeget kell kifizetnie. Ez már a jobb jövedelmű családoknak is óriási megpróbáltatást jelent. 

A Politico cikke szerint Hollandiában a várakozások szerint 15 százalékkal nőhet éves összevetésben az élelmiszersegélyt kérők száma. A holland kormány egyszeri juttatással és az üzemanyagok áfacsökkentésével próbálta kezelni az energiaválságot, de a lépések eredménytelennek bizonyultak.

A magyar rezsicsökkentés példátlan Európában Fotó: Bach Máté

A régóta gazdasági válsággal küzdő mediterrán országokban csak részben kapnak segítséget a háztartások, ám a támogatáshoz csak a legkiszolgáltatottabbak férnek hozzá. A Spanyolországban egy év alatt hatvan százalékkal megugró villamosenergia-költségek miatt a nyári hőségben fokozódó légkondicionáló-használat miatt újabb családokat sodródhatnak energiaszegénységbe.

Brüsszel válasza a spórolás

Az Európai Unióban átlagosan negyven százalékkal növekedtek a rezsikiadások, de a legtöbb tagállamban ­50–100 százalékos áremelkedéssel kellett egy év alatt szembesülniük a háztartásoknak. Magyarország átfogó ármérséklő intézkedései példátlanok, mivel a legtöbb tagállamban vagy nem voltak könnyítő intézkedések, vagy kudarcot vallottak.

Sok, elsősorban nyugati uniós ország kormánya nem is tervez beavatkozni a piaci folyamatokba, helyette tanácsokkal látja el a lakosságot. Ezek közé tartoznak azok a felhívások, hogy az emberek kapcsolják le a villanyt, kevésbé fűtsék fel a lakásukat, autózzanak kevesebbet és hajtsanak lassabban.

Budapest nyomában London

Nagy-Britannia lehet a következő ország, amely a magyar kormány válságkezeléséhez hasonló lépésről dönthet. A javaslat szerint az energiacégek nyereségének átmeneti megadóztatásából támogatnák a családokat a negyven éve nem tapasztalt szintre ugró infláció miatt. 

A teljes csomag 15 milliárd font lenne, vagyis nagyjából 6500 milliárd forint. Az összeg harmada a tervezett különadókból folyna be a költségvetésbe.

Ebből újabb kétszáz fontos rezsi-hozzájárulást kapnának a háztartások, és az előző, ugyanekkora támogatást mégsem kellene idővel visszafizetni. A legrászorulóbbak pedig 650 font egyszeri juttatásban részesülnének.

Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP/Europress)