Magyarországon kívül egyetlen uniós állam sem védi a háztartásokat a hatalmas rezsiköltségektől

Miközben számos uniós tagállamban brutális mértékben drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, hazánkon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére. Több országban megduplázódott a földgáz vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy a korábbinál négyszer-ötször kell többet fizetni ezekért a tételekért – olvasható az Origó.hu cikkében.

MOL, olaj, földgáz, olajfinomító, kőolaj, gazdaság, ipar, Százhalombattai dunai finomító Fotó: KURUCZ ÁRPÁD

Hazánkon kívül az összes EU-s tagállamban emelkedtek a rezsiköltségek az árpiisig eltelt esztendőben, sok helyen a rendkívüli drágulás elsősorban a kőolaj és a földgáz áremelkedésének köszönhető. Ezek a nyersanyagok már tavaly év végén jócskán többe kerültek, mint az azt megelőző időszakban, s az ukrajnai konfliktus körüli bizonytalanság – mint például az orosz energiahordozók lehetséges embargója – tovább drágították a földgázt és a kőolajat.

A Magyarországon tíz éve bevezetett rezsicsökkentéshez hasonló átfogó segítségre azonban a többi uniós tagállamban nem számíthatnak a háztartások, így Európa-szerte akár a korábbi ár többszörösét fizethetik a gázfűtésért, vagy az áramért, de sok helyen jelentősen emelkedett a fűtőolaj ára is.

Az EU 26 tagállamában átlagosan 35,2 százalékkal, vagyis több mint harmadával nőttek a rezsiköltségek, s Lettországban például 335 százalékos volt az emelkedés mértéke. A szociális és jóléti intézkedésekre hagyományosan sok figyelmet összpontosító Franciaországban idén átlagosan 14 százalékkal kerül majd többe a háztartások rezsije az előrejelzések szerint, de több nyugat-európai államban is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk az embereknek, amikor a hónap végén befizetik a számláikat.

A régiónkból Csehországot, a mediterrán térségből pedig Olaszországot érdemes kiemelni: utóbbi helyen 28, míg a V4-es államban 18 százalékkal drágultak a rezsiköltségek. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában szintén jelentősen, 65 százalékkal emelkedett a lakosoknak ez a kiadása.

Érdemes külön-külön is szemügyre venni a rezsit alkotó tételek drágulását, amelyek jelentős társadalmi csoportoknak okozhatnak súlyos anyagi többletterheket. Ilyen a lakbér emelkedése, amely az említett balti államok közül Lettországban 32, Észtországban pedig 34,4 százalékos volt. Számottevően kell többet fizetni a lakásbérlésért Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban is, ahol 24, 19, illetve 11 százalékos volt a drágulás volumene – írja az Origó.hu.

Elképesztő adatokat kapunk akkor is, ha a háztartási földgáz árának emelkedését nézzük a különböző országokban.

Forrás: Mediaworks–Hírcentrum

Ebben a kategóriában a lettek terhei nőttek a leginkább, mivel ott csaknem öt és félszer kerül többe a háztartási földgáz, mint egy évvel korábban. Horvátországban áprilisig 270 százalékkal nőtt ez a tétel, de több másik államban is meghaladja a drágulás mértéke a triplázódást. Belgiumban és Észtországban 230, illetve 237 százalékkal lett magasabb a földgáz ára, de például Görögországban is már több mint duplájába kerül, mint egy évvel korábban. Romániában egyes szolgáltatóknál a négyszeresére emelkedett a gáz ára.

Az áram drágulása is szembeötlő a tagállamok jelentős részében. Litvániában három és félszeresére, Lettországban pedig majdnem négyszeresére nőtt a háztartások elektromossággal történő ellátásának költsége, az észt lakossági fogyasztókat pedig 119 százalékos drágulás sújtja.

Az Origó.hu cikke szerint Belgiumban és Spanyolországban átlagosan duplájára nőtt az áramszámla, Olaszországban pedig ennél többel, 131 százalékkal. Svédországban, ahol a háztartások többsége árammal fűt, 32,4 százalékos volt a drágulás ezen a téren.

Több tagállam polgárainak a tavalyinál jóval borsosabb árat kell fizetniük a fűtőolajért is. Ez Ausztriában 118,5 százalékkal kerül most többe, de a német, a finn, a görög, az ír, valamint a luxemburgi lakosok pénztárcáját is jelentősen megterheli a drágulás, amelynek mértéke 65 és 90 százalék közötti volt ezekben az országokban.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: A Dunai Finomító (Fotó: Kurucz Árpád)