Magukra hagyta a Tisza a kampányban dolgozó aktivistáit?

A választási győzelem után háttérbe szorultak azok a helyi közösségek, amelyek két éven keresztül építették Magyar Péter politikai mozgalmát. A Tisza-szigetek egy része iránymutatást, érdemi beleszólást és megbecsülést hiányol, miközben a régi aktivisták közül többen azt is sérelmezik, hogy a korábban velük szemben ellenségesen viselkedők közül kerültek ki a párt új szereplői. A Partizán pénteken közzétett riportja ismét felszínre hozta a mozgalom belső feszültségeit.

A Tisza Párt parlamenti frontemberei közül kettő már bevallotta, hogy alkalmatlan a feladatára Fotó: Németh András Péter Forrás: MW

A Telex már akkor felvetette a Szigetparlament létrehozásának lehetőségét is. Ez olyan fórum lehetne, amelyen keresztül a helyi közösségek kapcsolatot tarthatnának az országgyűlési képviselőkkel, megfogalmazhatnák a helyi problémákat, és akár ellenőrző szerepet is betölthetnének. A kezdeményezés azonban nem adott azonnali választ a szigetek jövőjével kapcsolatos kérdésekre.

Kormányzati beleszólást és munkalehetőségeket is hiányoltak

Augusztusra már nyilvánosan is egyre több elégedetlen hang jelent meg. A HVG augusztus 19-i riportjában arról számolt be, hogy több Tisza-sziget is kifogásolta: kimaradtak a kormányzati munka előkészítéséből, egyes korábbi ígéretek ellenére tagjaik nem jutottak munkalehetőséghez, ráadásul a helyi személyi változásokból sem sokat érzékeltek.

A lapnak nyilatkozó aktivisták szerint a pártközponttal való kapcsolattartás is nehézkessé vált. Többen úgy érezték, hogy az elmúlt hónapokban szinte lehetetlenné vált a kezdeményezés a központ felé, miközben a kampány idején folyamatosan érkeztek az utasítások és a feladatok.

A szolnoki Szőke Tisza Sziget például azt kifogásolta, hogy helyi szinten továbbra is számos, az előző kormányhoz kötődő személy maradt pozícióban. A közösség szerint a személyi döntéseknél a szakmai tudásnak, a tisztességnek és a teljesítménynek kellene érvényesülnie. A sziget bejegyzésével a győri Aurora Tisza Sziget és a szerencsi Árpád-hegyi Tisza Sziget is egyetértett.

A HVG arról is beszámolt, hogy a párt augusztus 20-i rendezvényére már jóval kevesebben jelentkeztek önkéntesnek, mint amennyire a szervezők számítottak. A korábban aktív kampányszervezők egy része ugyanis már nem kívánta vállalni a kisegítő feladatokat, miközben érdemi beleszólást szeretett volna a kormányzásba.

Magyar Péternek kellett bocsánatot kérnie

A kialakult helyzetre augusztus 20-án, a Tisza-szigetek Margitszigeten rendezett országos találkozóján maga Magyar Péter is reagált. A miniszterelnök beszédében elismerte, hogy egyes közösségek úgy érezhették, magukra maradtak a választási győzelem után.

Ha esetleg úgy éreztétek néhány szigetben, hogy magatokra lettetek hagyva, hogy minthogyha egyedül állnátok ott a győzelem után, akkor ezért elnézést kérek

 – fogalmazott. Magyar Péter szerint a pártvezetés azt szerette volna, ha az önkéntesek a kampányt követően egy ideig pihennek, ám ez félreértésekhez vezetett. A kormányfő egyúttal jelezte, hogy a szigeteknek a továbbiakban is fontos szerepet szánnak: a helyi problémák közvetítését, a társadalmi kontrollt és a kormányzati döntésekre adott visszajelzéseket várja tőlük.

A pártelnök konkrét intézkedéseket is bejelentett. Nyílt pályázatot hirdettek a szigetek országos vezetői tisztségére és nyolc regionális koordinátori pozícióra, valamint 200 millió forintos támogatási keretet különítettek el a közösségek működésére. 

A tervek szerint a helyi szervezetek tisztújításon is átestek volna, a támogatást pedig átlátható pályázati rendszerben osztották volna ki.

Szeptember 12-én Magyar Péter már arról számolt be, hogy a vezetői pozíciókra mintegy ezren jelentkeztek. A kiválasztás azonban a Partizán november 13-án publikált riportja szerint a szeptember végére ígért határidőre nem zárult le. A műsor készítői a pártot is megkeresték azzal, hogy mikor nevezik meg a koordinátorokat, de a riport közzétételéig nem kaptak választ.

A régi aktivisták háttérbe szorítását is kifogásolják

A Partizán riportjában megszólaló tatabányai Cseke Gyula már egy másik, a Tisza belső működését érintő problémára hívta fel a figyelmet. A Jó Szerencsét Tiszaszigethez kötődő aktivista szerint azok közül, akik a mozgalom indulásakor vállalták a nyilvános szereplést, többen háttérbe szorultak, miközben olyan személyek is fontos pártpozíciókhoz jutottak, akik korábban éppen a kampányban dolgozó aktivistákat bírálták.

Cseke egy tatai Tisza-sziget-találkozón személyesen is felvetette Magyar Péternek, hogy a régi aktivisták megbecsülése nélkül a mozgalom könnyen elveszítheti eredeti karakterét. A tatabányai közösség nyílt levélben is megfogalmazta az elvárásait.

Mi nem kiváltságot kérünk, hanem azt, hogy a párt nyissa meg a lehetőséget azok előtt is, akik a legelejétől bizonyítottak

 – írták. Cseke Gyula arról beszélt, hogy korábbi politikai szerepvállalása miatt nem indulhatott a Tisza képviselőjelölt-jelölti kiválasztásán. A döntést elmondása szerint tudomásul vette, 

ugyanakkor nehezen fogadta el, hogy közben olyan emberek kerültek a párt meghatározó pozícióiba, akik a kampány idején még ellene és a mozgalom tagjai ellen beszéltek.

A tatabányai aktivista szerint a választási győzelem után sokan úgy érezték, hogy a korábban vállalt munkájuk és áldozatuk már nem számít. A koordinátori pályázatot ő maga is megpályázta, és abban bízik, hogy az új vezetésben olyan emberek kapnak szerepet, akik hitelesek a régi közösségek előtt.

Hasonló elvárásokat fogalmazott meg szeptember 26-án Remete László, a kapuvári Rábaköz Tisza Sziget alapítója is. Az Inforábaköznek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a korai aktivisták elégedetlenségét nem helyes egyszerűen pozícióéhségként értelmezni.

Átláthatóságot várunk, tisztességet várunk, őszinteséget és megbecsülést várunk

 – mondta.

Négy nógrádi sziget egy kinevezéssel kapcsolatban is szembement a pártvezetés elképzelésével

A belső nézetkülönbségek nem csupán általános szervezeti kérdésekben jelentkeztek. Augusztus 28-án négy nógrádi Tisza-sziget nyilvánosan kérte Szafkó Zoltán országgyűlési képviselőt, hogy ne támogassa Unger Anna kinevezését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére.

A Salgótarjáni Első Fecskék, a Zagyvavölgy, a kazári Tufa és a mátraverebélyi Palóc Tisza Sziget szerint Ligeti Miklós alkalmasabb jelölt lett volna a hivatal vezetésére, és szélesebb társadalmi bizalmat is élvezett volna.

A négy közösség tehát egy konkrét személyi döntés esetében is nyíltan jelezte, hogy nem feltétlenül ért egyet a pártvezetés választásával. A parlament végül Unger Annát választotta meg a hivatal élére.

Egyes szigetek továbbra is keresik a helyüket a politikában

A Partizán riportja arra is rámutat, hogy a Tisza-szigetek helyzete korántsem egységes. Egyes közösségek a választási győzelem után lényegében inaktívvá váltak, mások helyi közéleti ügyekkel, rendezvényekkel vagy időközi önkormányzati választásokkal próbálják fenntartani a tagság aktivitását.

Békéscsabán, Makón és Mátészalkán is nyertek olyan képviselőjelöltek, akik a Tisza-szigetek támogatását élvezték, Hajdúböszörményben pedig polgármestert is adtak. 

Vértesszőlősön és Nagykátán viszont vereséget szenvedtek az általuk támogatott jelöltek.

Püspökladányban Szilágyi András függetlenként indult egy időközi választáson, a helyi Tisza-sziget támogatásával. A jelölt elmondása szerint a párt hivatalos álláspontja alapján 2029-ig nem indítanak saját jelölteket az önkormányzati választásokon, a helyi közösségek ugyanakkor támogathatják az általuk alkalmasnak tartott személyeket. Szilágyi azt is elmondta, hogy kampánynyomtatványait saját zsebből finanszírozta, nem a sziget közös pénzéből.

Borítókép: Frosthoffer Ágnes házelnök, Magyar Péter miniszterelnök és Radnai Márk kormánybiztos (Fotó: Németh András Péter)