Alaposan átírhatják Magyar Péterék vagyonadóját, komoly kérdések merültek fel a bevezetés körül

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Már a parlament előtt van a vagyonadóról szóló törvényjavaslat, de a szabályozás még az utolsó pillanatban is jelentősen változhat. A parlamenti bizottság 58 pontos módosítócsomagot nyújtott be, miközben a szakértők szerint a bevezetés tervezett menetrendje jogbiztonsági és alkotmányossági aggályokat is felvethet. A legnagyobb kérdés, hogy marad-e elegendő idő az érintetteknek és az adóhatóságnak a felkészülésre.

2026. 11. 14. 7:39
Alaposan átírhatják Magyar Péterék vagyonadóját, komoly kérdések merültek fel a bevezetés körül
Fotó: Hatlaczki Balázs

Külföldön élő magyarokat is érinthet az adó

A vagyonadó egyik legvitatottabb eleme az adóügyi illetőség meghatározása. A javaslat alapján egy magyar állampolgár akkor is belföldi illetőségű adóalanynak minősülhet, ha már nincs magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye, amennyiben még nem él legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön.

Ez azt jelenti, hogy akár egy nyolc éve külföldön élő magyar állampolgár is a hazai vagyonadó hatálya alá kerülhet, és a külföldön található vagyona után is adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

A szakértő szerint a szabály arányossági és jogbiztonsági kérdéseket vethet fel. Különösen annak fényében, hogy egy hosszabb ideje külföldön élő személy számára nem feltétlenül egyértelmű, mikor és milyen feltételekkel szűnik meg a magyar adóügyi illetősége. Szintén érzékeny pont a korábbi vagyonmozgások vizsgálata. A törvényjavaslat indokolása a 2026. május 14-i kormányhatározatra hivatkozik, amely már jelezte a vagyonadóztatás feltételeinek kialakítására irányuló kormányzati szándékot. 

Ennek következtében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan vagyonmozgások rendeltetésszerűségét is vizsgálhatja, amelyek még a törvény benyújtása vagy hatálybalépése előtt történtek.

Magyar Csaba arra figyelmeztetett, hogy a később elfogadott adójogi szabályozás korábbi magatartások megítélésére is kihatással lehet. Szerinte különösen fontos, hogy az adóhatóság a joggal való visszaélésre vonatkozó rendelkezéseket ne automatikus vélelemként, hanem az adott ügylet konkrét körülményeinek vizsgálatával alkalmazza.

Változatlan maradhat az egymilliárdos értékhatár

A módosítócsomag ellenére a vagyonadó legfontosabb keretei egyelőre nem változnának. Az egymilliárd forintos értékhatár feletti nettó vagyon után kellene adót fizetni. Az első 100 milliárd forintnyi adóalapra 1 százalékos, az ezt meghaladó részre pedig 1,5 százalékos adókulcs vonatkozna.

A belföldi adóalanyok esetében főszabály szerint a külföldön található vagyont is figyelembe kellene venni. Az első adókötelezettség megállapításának 

alapja a december 31-i vagyonállapot lenne, az első bevallás és befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31.

A vagyonadó bevezetése körüli vita nemzetközi példákat is felidéz. Kaliforniában a választók novemberben elutasították azt a kezdeményezést, amely egyszeri, 5 százalékos adót vetett volna ki az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezőkre. A javaslatot a szavazók 52,8 százaléka utasította el, míg 47,2 százalék támogatta.

Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése (Fotó: Hatlaczki Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.