Saját meghatározása szerint Riner sem jobboldali, sem baloldali politikusként nem kíván fellépni, hanem a franciák egyesítését tűzte ki célul.
Neve több mint ismert a francia közvélemény előtt. A tengerentúli, guadeloupe-i születésű sportoló a világ egyik legeredményesebb dzsúdósa: tizenegy világbajnoki címet szerzett, egyéniben háromszor (2012, 2016, 2024), csapatban pedig kétszer (2020, 2024) lett olimpiai bajnok. Franciaországban valóságos nemzeti ikonnak számít, a 2024-es párizsi olimpia egyik legnagyobb sztárja volt.
Középre húz
A népszerűség azonban még nem jelent politikai támogatottságot. Az Ifop novemberi felmérése szerint a megkérdezettek 22 százaléka kész lenne rá szavazni, miközben 70 százalék kedvező véleménnyel van róla. Ez első pillantásra figyelemre méltó eredmény, de nem tényleges választási előrejelzés: a kutatás nem a már ismert politikai jelöltekkel összevetve mérte a támogatottságát. Ráadásul az elnökjelöltséghez legalább ötszáz választott francia tisztségviselő ajánlását is össze kell gyűjtenie.
A politikai tapasztalat és a részletes program hiánya komoly hátrány lehet a Marine Le Pen nevével fémjelzett jobboldal és a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldal versenyében. A felmérések szerint a döntő, második fordulóban Le Pen minden potenciális ellenfelét maga mögé utasítaná, és Mélenchont is kétharmados többséggel győzné le.
Még különösebb Christine Lagarde lehetséges politikai visszatérése. A 70 éves közgazdász és jogász október végén jelentette be, hogy 2027. február 7-i hatállyal idő előtt távozik az Európai Központi Bank éléről. Indoklása szerint vissza akarja nyerni a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét. Ez az időzítés azonnal találgatásokat indított el arról, hogy a francia politikai centrum új reménységeként léphet-e színre.
