Megkérdőjelezhetetlen a gázerőművek szerepe

Több szempontból sem helytálló a Greenpeace által készíttetett tanulmány, miszerint a földgázerőművek helyett az épületeket kellene szigetelni és a megújuló energiaforrások elterjedését támogatni. A legrosszabbul szigetelt épületeket jellemzően nem árammal fűtik, a nemzeti energiamix pedig a klímasemleges atomenergiára, a naperőművekre és a megújulók teljesítményingadozását szabályozni képes gázerőművi kapacitásokra épít.

20200708. Visonta Mátrai Erőmű Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországon az ország újraiparosítása, az e-mobilitás, a hőszivattyús rendszerek térhódítása miatt a jövőben a villamosenergia-igények folyamatosan növekednek, miközben erőművek fognak kiesni a termelésből, valamint az európai villamosenergia-rendszer is kapacitáshiányos lesz, ezért az importlehetőségek nagymértékben szűkülnek. Hazánknak elemi érdeke, hogy a jövőbeli villamos energia döntő részét hazai erőművek termeljék meg – fejtette ki lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a Greenpeace Magyarország által készíttetett tanulmánnyal kapcsolatban, amely szerint a Mátrai Erőmű földgázüzeművé fejlesztése helyett az épületállományt kellene szigetelni és tovább kellene támogatni a megújuló energiaforrások elterjedését. Utóbbival kapcsolatban a szakértő kifejtette, nap- és szélerőművekkel – az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt – nem lehet ellátásbiztonságot garantálni, ezért feltétlenül szükség van a folyamatos termelésre képes gázerőművekre is. 

Egyúttal emlékeztetett, Magyarország energiaellátása szempontjából elengedhetetlen a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, a Paks II. atomerőmű mihamarabbi megépítése és a naperőművek szakmailag reális fejlesztése.

Magyarországon a felelős kormányzati döntések eredményeként a háztartási és az ipari méretű naperőművi kapacitások is folyamatosan növekednek, de a villamosenergia-igények felmérésekor figyelembe kell venni a háztartási méretű naperőműveket is, hiszen ha ezek (éppen) nem termelnek, az érintett háztartások is az országos hálózatból vételeznek energiát. Ezzel párhuzamosan a gázerőműveknek – tette hozzá a szakértő – az időjárásfüggő megújulók szabályozásában lesz nagy szerepük.

Hárfás Zsolt hangsúlyozta, az épületek korszerűsítése vagy hőszigetelése nem alternatívája a növekvő villamosenergia-igények kielégítésének. Épületszigeteléssel akkor lehetne spórolni az áramon, ha ezeket az ingatlanokat villamos energiával fűtenék.

Ez azonban az új építésű lakóépületekre sem jellemző. Ahol korszerűsítésre van szükség, a fűtést zömmel fosszilis források felhasználásával oldják meg, azaz a szigetelés és az áramfogyasztás közötti kapcsolat elhanyagolható. Sőt, a fűtés-korszerűsítések során a hőszivattyús rendszerek elterjedésével a villamosenergia-szükséglet még inkább növekszik. 

Természetesen az otthonok hőszigetelése révén a földgázszükséglet mérsékelhető, ugyanakkor a földgázfogyasztást az atomenergia felhasználásával lehet jelentősen csökkenteni. A szakértő szerint ha a Greenpeace valóban fontosnak tartja a gázfüggőség csökkentését, akkor a Paks II. atomerőmű megépítését támogathatja, hiszen a két új paksi blokk éves szinten mintegy 4,5 milliárd köbméter földgázt tud majd megtakarítani.

A kísérletezésnek tekinthető németországi energiapolitika a gázfüggőség mérséklésével szintén foglalkozik. Hárfás Zsolt ezzel kapcsolatban ördögi körre mutatott rá: ha a lakosságnál a fűtést és a főzés gázszükségletét próbálnák nagymértékben csökkenteni, az jelentős áramigényt generálna, viszont az atomerőműveket bezárták. Így a szénerőművek és az import szerepe tovább nő, 2038-ig pedig a negyvenezer megawatt kapacitású szénerőműveket is bezárnák. Ehhez 2030-ig huszonötezer megawatt gázerőművi kapacitást kellene megvalósítani. Azt azonban egyelőre nem tudni, ki fogja kiépíteni, milyen forrásból lehet finanszírozni, illetve honnan lesz olcsóbb és elegendő mennyiségű földgáz vagy hidrogén az üzemeltetésükhöz.

A hazai energiamix pedig messze nem egyedi példa, ha körülnézünk a szomszédos országokban, szintén azt láthatjuk, hogy a gázerőművek rendszerszintű szerepe megkérdőjelezhetetlen.

Borítókép: Mindenki foglalkozik a gázfüggőség mérséklésével (Fotó: Kurucz Árpád)