Magyarország felől az FGSZ rendszerén 2022-höz (620 millió köbméter) képest tavalyelőtt több mint kétszer (1,32 milliárd köbméter), tavaly pedig közel háromszor több földgázt szállítottak Ukrajnába (1,7 milliárd köbméter). 2025 eddigi időszakában pedig már lényegében megismétlődött a 2024-es egész éves exportteljesítmény (augusztus közepéig 1,65 milliárd köbméter). Az elérhető adatok szerint az ukrán gázimport több mint fele érkezett Magyarországról az idei év első felében − ismertette az Energiaügyi Minisztérium. A magyar–ukrán irányú áramexport 2022 óta 2023-ban és 2024-ben is kétszeres növekedést mutatott (tavalyelőttre 1,09, tavalyra 2,14 terawattóra).
(Fotó: Pixabay)
− Magyarország részesedése a rendelkezésre álló információk alapján az ukrajnai behozatalban tartósan 40 százalék körüli szinten alakul. Magyarország tehát kiemelkedő jelentőségű szerepet tölt be az ukrán energiaimportban, egyre nagyobb részt vállal a gáz- és áramszükségletek biztosításában. Keleti szomszédunk nehezen lenne meg magyar segítség nélkül, amit annak ellenére is megkap, hogy például az ukrán gáztranzit leállítása vagy a Barátság kőolajvezeték többszöri megtámadása nehezítette a hazai fogyasztók zavartalan kiszolgálását − írták a közleményben.
− Ezek az adatok is jól mutatják: az elhibázott brüsszeli szankciós politika nemcsak az Európai Unió, így Magyarország energiabiztonságát nem segíti, hanem Ukrajnáét sem. Uniós büntetésekkel, fenyegetésekkel nem lehet véget vetni a harcoknak. Béketárgyalásokra és mielőbbi békekötésre van szükség! − emelte ki Czepek Gábor, a minisztérium államtitkára.
