A roma népesség szerepe is erősödött a munkaerőpiacon

Az Orbán-kormány sokat tett azért, hogy ne segélyekből, hanem bérből éljenek az emberek. Ez járult hozzá ahhoz is, hogy jelentős eredményeket sikerült elérni a szegénység visszaszorításában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt is méri, hogy a romák milyen arányt képviselnek a foglalkoztatottak körében. A szervezet meghatározása szerint romának azokat tekintik, akik a munkaerő-felmérés során roma nemzetiségűnek vallották magukat.

A közfoglalkoztatás szerepe a romák munkához juttatásában – bár 2015 óta jelentősen csökkent – még mindig jóval meghaladja a nem romákra jellemzőt Fotó: Shutterstock

A foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség csökkenése azt eredményezte, hogy 2015 és 2023 között a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 18–59 évesek aránya a romák esetében – kisebb ingadozásokkal – tíz százalékponttal csökkent, de még mindig 19 százalék, míg a nem romák esetében 4,3 százalék volt.

A romák jelentős része az ország kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű térségeiben és/vagy rossz közlekedési kapcsolat jellemezte községekben él, ahol nemcsak a helybeni munkalehetőség kevés, de ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat. 2023-ban a roma lakosság közel kétharmada Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön élt, míg a legkevesebben a dunántúli régiókban és Pest megyében laktak. 

Összességében elmondható, hogy az Orbán-kormány eredményes intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy ne segélyalapú, hanem munkahelyalapú társadalom épüljön ki hazánkban. Ennek hatalmas szerepe van a szegénység visszaszorításában.