A statisztikai hivatal elemzése rámutat: a roma népesség – akiknek közel négyötöde legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, szemben a nem romákat jellemző kevesebb mint egyötöddel – az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon. Az alacsony foglalkoztatási rátához az iskolai végzettség szerinti összetételen túl hozzájárul a roma népesség területi megoszlása. A számok azt mutatják, hogy 2015 és 2023 között a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult: 2015 óta alapvetően egyenletes növekedés volt tapasztalható, amely a járvány hatására megtört. A romák hátránya nem mérséklődött jelentősen, a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási rátáinak különbsége 24 és 28 százalékpont körül alakult, 2023-ban 27 százalékpont volt. A romák munkanélküliségi rátája a 2015. évi 28 százalékról 2019-re 17 százalékra csökkent, az utóbbi években azonban ismét magasabb értékeket mutatott, 2023-ban húsz százalék volt.
A férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a magukat romának vallók körében lényegesen nagyobb, mint a népesség többi részében. A nők munkavállalását a nem roma családokra jellemzőnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. Így például 2023-ban a
- 15–64 éves roma férfiak 57 százaléka volt foglalkoztatott,
- a nőknek azonban csak 36 százaléka.
Továbbra is igen kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. A 18–24 éves roma fiatalok több mint 59 százaléka korai iskolaelhagyó volt 2023-ban, ami egyben magyarázatot nyújt arra, hogy körükben a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya (NEET-ráta) több mint négyszerese a nem romákra jellemzőnek (38 százalék).
A romák és a nem romák között jelentős és alig mérséklődő különbség, hogy az előbbieknél magas a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező foglalkoztatási formák aránya.
A közfoglalkoztatás szerepe a romák munkához juttatásában – bár 2015 óta jelentősen csökkent – még mindig jóval meghaladja a nem romákra jellemzőt. 2023-ban a roma foglalkoztatottak 17 százaléka közfoglalkoztatottnak vallotta magát (2015-ben ugyanez az arány még ötven százalék volt).
Ettől nem független az sem, hogy minden harmadik roma foglalkoztatott 2023-ban határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetében ez az alkalmazási forma 4,5 százalékot tett ki. Az alacsony iskolai végzettségűek túlsúlyából következően a roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett.