A KSH felhívta a figyelmet arra, hogy 2012-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulása következtében permanens javulás tapasztalható.
Ebben kezdetben a közfoglalkoztatás játszott jelentős szerepet, később már az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett változások is hozzájárultak a csökkenéshez.
A kedvező tendenciát 2020-ban a koronavírus-járvány ugyan megszakította, de releváns változást sem a gyermekek, sem pedig a felnőttek körében nem idézett elő. Így 2020-ban a felnőttek 5,6, a gyermekek 5,2 százaléka élt foglalkoztatott nélküli háztartásban, miközben egy évvel korábban 5,5, illetve 4,9 százalékuk. A következő évben, 2021-ben, a foglalkoztatás járvány utáni fellendülésének köszönhetően ismét kedvezően alakult ez a mutató, melynek eredményeként korábban nem látott szintre csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő felnőttek (4,8) és gyermekek (4,7) aránya. Ez a tendencia 2022-ben tovább folytatódott, a 18–59 évesek körében 4,6 míg a 0–17 éves korcsoportban 4,2 százalékra esett vissza az arányuk. Ezt követően 2023-ban
- a felnőttek körében 0,1 százalékponttal,
- míg a gyermekeknél fél százalékponttal emelkedett a ráta értéke.
Az elemzés nemzetközi kitekintést is adott. A világjárvány egyik hatása a munkahelyek elvesztése volt, emiatt az uniós tagországok nagyobb részében 2020-ban nőtt a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya. Az Európai Unió átlaga 2023-ban a 18–59 évesek körében 8,1 százalék, a 18 év alatti gyerekeknél nyolc százalék volt. Az előbbi 2020-hoz képest 1,2, az utóbbi 1,1 százalékponttal csökkent. Hazánkban 2023-ban a 18–59 évesek körében 2,8, a 18 év alattiaknál pedig 3,2 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya, mint az EU27 átlaga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!