A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2025 júniusában 219 599 álláskeresőt regisztráltak, ami tavalyhoz, illetve az előző hónaphoz képest is több mint háromezer, 2010-hez képest pedig 326 ezer fős csökkenést jelent – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki, aki akar és tud, az dolgozhasson. A kormányzati intézkedések eredményességét tükrözi, hogy a rendszerváltozás óta egyszer sem volt még ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint idén júniusban.
A magyar foglalkoztatottság Európa élmezőnyéhez tartozik, 2010 óta már egymillióval többen – csaknem 4,7 millióan – dolgoznak Magyarországon, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) méri a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartások arányát. Ez a mutató az adott népességcsoporton belül azok arányát mutatja, akik olyan háztartásban élnek, amelynek egyetlen tagja sem foglalkoztatott (vagyis minden háztartástag gazdaságilag inaktív vagy munkanélküli). A foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők kilátásai kedvezőtlenek. Az érintett társadalmi csoportokban nagyobb az esélye a hátrányok átörökítésének, a fenntarthatóság szempontjából elkerülendő a szegénység újratermelődése – olvasható az elemzésben.
Foglalkoztatás: segély helyett bérből élnek a családok
A 2000-es évek első felében a vizsgált (0–59 éves) népesség több mint egytizede élt olyan háztartásban, amelynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott, vagyis megélhetése biztosítására munkából származó jövedelem nem állt rendelkezésre. Majd 2008-ban a korábbi évek stagnáló, enyhén csökkenő tendenciáját megtörte a nemzetközi pénzügyi válság, illetve annak reálgazdasági következményei. Ezek hatására jelentősen emelkedett mind a 18–59 éves felnőttek, mind pedig a 0–17 éves gyermekek érintettsége: a felnőttek körében 2009–2010-ben érte el a legmagasabb arányt (13 százalék), a gyermekek esetében 2011-ben (15 százalék).
A KSH felhívta a figyelmet arra, hogy 2012-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulása következtében permanens javulás tapasztalható.
Ebben kezdetben a közfoglalkoztatás játszott jelentős szerepet, később már az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett változások is hozzájárultak a csökkenéshez.
A kedvező tendenciát 2020-ban a koronavírus-járvány ugyan megszakította, de releváns változást sem a gyermekek, sem pedig a felnőttek körében nem idézett elő. Így 2020-ban a felnőttek 5,6, a gyermekek 5,2 százaléka élt foglalkoztatott nélküli háztartásban, miközben egy évvel korábban 5,5, illetve 4,9 százalékuk. A következő évben, 2021-ben, a foglalkoztatás járvány utáni fellendülésének köszönhetően ismét kedvezően alakult ez a mutató, melynek eredményeként korábban nem látott szintre csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő felnőttek (4,8) és gyermekek (4,7) aránya. Ez a tendencia 2022-ben tovább folytatódott, a 18–59 évesek körében 4,6 míg a 0–17 éves korcsoportban 4,2 százalékra esett vissza az arányuk. Ezt követően 2023-ban
- a felnőttek körében 0,1 százalékponttal,
- míg a gyermekeknél fél százalékponttal emelkedett a ráta értéke.
Az elemzés nemzetközi kitekintést is adott. A világjárvány egyik hatása a munkahelyek elvesztése volt, emiatt az uniós tagországok nagyobb részében 2020-ban nőtt a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya. Az Európai Unió átlaga 2023-ban a 18–59 évesek körében 8,1 százalék, a 18 év alatti gyerekeknél nyolc százalék volt. Az előbbi 2020-hoz képest 1,2, az utóbbi 1,1 százalékponttal csökkent. Hazánkban 2023-ban a 18–59 évesek körében 2,8, a 18 év alattiaknál pedig 3,2 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya, mint az EU27 átlaga.
