Kilőtt a termőföld ára – ilyen drágán még nem adtak-vettek szántót

Tavaly az értékesített termőföldek területe 12 százalékkal haladta meg az előző évit – derül ki a KSH adataiból. A forgalomnövekedés a termőföldárak emelkedésével járt együtt: a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

illusztráció Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Tavaly az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek egy százaléka, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát, ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett. Az összes értékesített terület 71 százaléka volt szántó, az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6 százalékkal részesedett forgalomból. Gyümölcsösből 36, szántóból 18, szőlőből 1,5 százalékkal több, míg erdőből 3,3, gyepből 4,1 százalékkal kevesebb területet adtak el, mint 2023-ban.

Nőttek tavaly a termőföldárak 
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Az értékesített szántók átlagára 2024-ben, vármegyei összehasonlításban

• Hajdú-Bihar,
• Tolna,
• Békés és

Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 2,8–3,1 millió forint/hektár. A legalacsonyabb árakat pedig Nógrád, Zala és Heves vármegyében mérték, 1,3–1,7 millió forint/hektárral, míg a többi vármegyében 1,8–2,7 millió forintos átlagárak alakultak ki.

A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben

a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint két és fél millió forint volt a különbség.

A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban. Hajdú-Bihar vármegyében pedig a Hajdúszoboszlói és Debreceni járásokban is csaknem ötmillió forint/hektáros átlagáron keltek el a szántók.

A szántó átlagárának emelkedése a 17,1–20, illetve a 20,1–23 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 8,2, illetve nyolcszázalékos értékkel.

A legjobb, 28 aranykorona/hektár feletti átlagos földminőséggel bíró mikrokörzetekben 1,5 százalékkal csökkent a szántó átlagára.

Tavaly a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése. A drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében érte el a tíz százalékot. Jász-Nagykun-Szolnok 4,1, Komárom-Esztergom 3,2, Békés vármegye pedig 0,8 százalékos szántó átlagárcsökkenést könyvelhetett el.

A gyep átlagára átlagosan 1,3 millió forint volt, ami 3,3 százalékos drágulást jelent 2023-hoz képest.

A bérleti díjak emelkedése eközben minden művelési ágban felgyorsult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző két év 12, majd 1,4 százalékos növekedése után – átlagosan 5,1 százalékkal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt. A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé pedig 2,7 százalékkal nőtt 2023-hoz mérten.