Önbeteljesítő jóslat lehet a háborús riogatás – veszélyes útra lépett Európa

Mark Rutte legutóbbi, nagy visszhangot kiváltó kijelentése – miszerint Európának fel kell készülnie egy olyan nagy háborúra, amit nagyapáink és dédapáink éltek át – komoly szakmai és politikai vitát indított el. A figyelmeztetés egyszerre vet fel stratégiai, katonai és politikai kérdéseket: valódi fenyegetésről van szó, vagy inkább a nyugati elrettentés erősítését szolgáló üzenetről? A kijelentés mögötti realitásokról és következményekről Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Önbeteljesítő jóslat lehet a háborús riogatás – veszélyes útra lépett Európa Forrás: AFP

A Magyar Nemzetnek adott interjúban Siklósi Péter értékelte Rutte kijelentését az orosz katonai fenyegetésről, Európa védelmi felkészültségét, valamint a politikai vezetők háborús hangvételű nyilatkozataiból fakadó kockázatokat.

Mark Rutte háborús kijelentésére egész Európa felkapta a fejét Fotó: AFP

Siklósi Péter a NATO-főtitkár szándékát úgy ítélte meg, hogy egyrészt a lehetséges fenyegetésre kívánta felhívni a figyelmet, másrészt azért tette, mert a NATO a tavaly júliusi csúcstalálkozóján elfogadta a 3,5 plusz 1,5, tehát összesen 5 százalékos GDP-hez mért kötelezettségvállalást. Hozzátette, hogy Mark Rutte szándéka az is, hogy ez ne csupán ígéret maradjon, hanem az európai szövetségesek ténylegesen komolyan vegyék azt, és ebből konkrét katonai képességeket állítsanak elő: fegyvereket vásároljanak, fejlesszék a hadiipart. Rutte mindezt azzal támasztotta alá, hogy az oroszok valós fenyegetést jelentenek.

A szakértő szerint egyrészt be kell tartani, amit az európai szövetségesek Hágában elfogadtak, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy mindezt ki is kell tudni fizetni, és a gazdasági teljesítőképességet is számításba kell venni. 

Hangsúlyozta, hogy nem mindegy, hogy a a 3,5 százalékot 10 év alatt kell elérni vagy hamarabb. Vannak, akik gyorsabban szeretnék, de nem biztos, hogy rendelkezésre állnak a források. 

Kiemelte, hogy Rutte, valamint más európai vezetők is ezt egy nagyon éles, azonnali orosz fenyegetéssel próbálják alátámasztani, ami problémákat felvet. 

Rámutatott, hogy Oroszországnak a körülbelül 30 milliós Ukrajnát sem sikerült legyőznie, míg a NATO összességében 850 millió embert számlál, és gazdasági teljesítménye sokkal nagyobb, mint Oroszországé. 

Ebből következően nem lenne egyszerű dolga a NATO-val, és az oroszok is tisztában vannak ezzel, ezért valószínűtlen, hogy megpróbálnák

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a haditechnika jelenlegi állapota egyértelműen a védekezőt segíti a támadóval szemben. Kifejtette, hogy ez a helyzet az egyik magyarázat arra, hogy Ukrajna viszonylag kevesebb erőforrással is képes volt ellenállni Oroszországnak. Véleménye szerint a helyzet messze nem olyan rossz, mint ahogyan azt sokan láttatni próbálják.

Arra a kérdésre, hogy Európa jelenlegi védelmi felkészültsége mennyiben tekinthető elegendőnek és hol látszanak a kritikus hiányosságok, Siklósi Péter elmondta, hogy Európa védelmi képességei messze nem elegendőek. Hozzátette, hogy érdemes különbséget tenni: amikor Európáról beszélünk, nemcsak az Európai Unióról van szó, hanem inkább a NATO európai részéről, ezért szerinte célszerűbb a NATO-ban gondolkodni és annak európai részét figyelembe venni. Hangsúlyozta:

Egyértelműen Amerika sokkal nagyobb részét biztosítja ezeknek a képességeknek, mint amennyi arányos lenne. 

A szakértő rámutatott, hogy ez régóta fennálló probléma, és a már említett hágai 3,5+1,5%-os vállalás célja éppen arra szolgál, hogy ezt a helyzetet orvosolja, vagyis Európa nagyobb mértékben járuljon hozzá saját védelméhez. Hozzátette, hogy ez többéves feladat, amely nem megy egyik napról a másikra, ugyanakkor helyes iránynak tartja, hogy Európa az eddiginél több védelmi képességet építsen ki, mivel a hidegháború vége óta jól láthatóan elhanyagolta ezt. Siklósi Péter hangsúlyozta, hogy ezen mindenképpen javítani kell, ugyanakkor két problémát lát: 

egyrészt úgy kell fejleszteni a védelmi képességeket, hogy közben ne omoljon össze az európai gazdaság, vagyis bírja a kiadásokat, másrészt pedig fontos, hogy ne uralkodjon el Európán egy háborús pszichózis, ami könnyen önbeteljesítő jóslathoz vezethetne.

Vagyis ahhoz, hogy végül alakuljon ki háború, mert mindenki arra készül.

Meg kell találni az arany középutat. Látni kell a tényleges kihívásokat vagy fenyegetéseket, látni kell azt, hogy tényleg többet kell költenünk, de közben nem szabad háborús pszichózisba keverednünk

– mondta a szakértő. 

Fontos, hogy ne uralkodjon el Európán a háborús pszichózis Fotó: AFP

Háborús nyilatkozatok 

Arra a kérdésre, hogy a háborús nyilatkozatok mennyiben szolgálják a lakosság felkészítését, illetve inkább eszkalációhoz vezetnek-e, Siklósi Péter kifejtette: nagyon sok nyilatkozat hangzik el különböző szereplőktől, és ezek között jelentős motivációbeli különbségek vannak. Példaként említette a balti államok és Lengyelország nyilatkozatait, valamint néhány más országét, amelyek földrajzilag közelebb fekszenek Oroszországhoz, és a történelem során többször harcoltak Oroszországgal, ezért hozzáállásuk Oroszországgal kapcsolatban sokkal bizalmatlanabb. Ugyanakkor vannak olyan országok is, amelyek motivációja elsősorban saját hadiiparuk felfuttatása és hadiipari termékeik értékesítése.

Vannak, akik sokkal kevésbé tartanak az orosz fenyegetéstől, viszont a hadiipari termékeiket nagyon szívesen eladnák a piacon. Például ilyenek a franciák tipikusan, de tulajdonképpen minden erős hadiiparral rendelkező országot ide lehet sorolni, a németeket is, az olaszokat is, a briteket, svédeket, mert náluk ez komoly bevételeket jelent

– fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Európai forrásokból amerikai fegyvereket vásárolnak, és azokat kiszállítják Ukrajnának Fotó: AFP

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna és a NATO között lehetséges-e olyan védelmi együttműködés, amely Ukrajna NATO-tagságától független, Siklósi Péter azt emelte ki, hogy Ukrajna NATO-tagsága az előrelátható jövőben kizárt. Hozzátette, hogy más kapcsolat már most is létezik Ukrajna és a NATO között, mivel a NATO-ban működik egy PURL nevű mechanizmus, amely koordinációs célt szolgál: európai forrásokból amerikai fegyvereket vásárolnak, és azokat kiszállítják Ukrajnának. Példaként említette, hogy ezen a mechanizmuson keresztül vásároltak Ukrajnának az utóbbi időben több Patriot légvédelmi rakétát.

Kifejtette, hogy ugyan már létezik ilyen együttműködési mechanizmus, ugyanakkor nehezen tudja elképzelni, hogy NATO-zászló alatt NATO-csapatokat telepítenének Ukrajnába. 

Hozzátette, hogy ez lehetne a következő lépés, egy új szint, de szerinte nehezen elképzelhető, mert bár némelyekben felmerül az ötlet, a NATO legerősebb hatalma, az Egyesült Államok, teljesen egyértelműen ellene van.

A szakértő rámutatott, hogy sok más ország is ellenzi ezt, és mivel a NATO konszenzusos szervezet, minden közös döntést mindenkinek el kell fogadnia, ehhez pedig messze nincs meg a konszenzus. Kiemelte, hogy például 

Magyarország sem támogatná az ilyen lépést, ezért nehezen elképzelhető, hogy erre sor kerülhetne.

Európa és Amerika viszonyáról szólva kifejtette, hogy mivel a NATO Európa és Amerika szövetsége, ha probléma van a két fél között, az lecsapódik a NATO-ban. 

Nem a NATO, hanem az európai szereplők miatt lehet feszültség: ők gátolják Trump békekísérletét Fotó: AFP

Hozzátette:

Alapvetően azonban az amerikaiaknak nem a NATO-val van vagy lehet bajuk, hanem az európaiakkal, akik jól láthatóan mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy a Trump-féle békeközvetítési kísérlet ne sikerüljön.

Rámutatott, hogy az európai motiváció többféle, de az egyik fő indok az, hogy amíg az ukrajnai háború tart, az oroszok le vannak kötve Ukrajnában, és Európának több ideje van katonailag felkészülni az oroszok ellen. Amerika pedig úgy tekint a konfliktusra, amelyik útjában van annak, hogy Oroszországot visszaintegrálja a nyugati gazdasági rendszerbe, és ezáltal távolabb húzza a nagy kihívójától, Kínától.

Ha Amerikának sikerül rövid időn belül keresztülvinnie a békekötést, amire azt gondolom, hogy jó esély van, akkor az aláírás után az európaiak nem nagyon tehetnek mást, mint hogy kénytelenek lesznek beállni a sorba

– mondta Siklósi Péter. A szakértő véleménye szerint a háború újrakezdését az európaiak nem tehetik meg anélkül, hogy súlyosan össze ne ütköznének az Egyesült Államokkal, amelyre pedig még hosszú ideig nagy szükségük van Európa védelméhez.

Borítókép: Mark Rutte (Fotó: AFP)