Brüsszelben áskálódik Tordai Bence Paks II ellen

Újabb támadást indított Paks II ellen a Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője, Tordai Bence, amikor panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a beruházás felülvizsgálatát kérve. Olyan pontok újbóli áttekintésével fárasztaná a brüsszeli tisztviselőket, amelyekkel kapcsolatban már évekkel ezelőtt elismerték a magyar álláspont helytállóságát.

Tordai Bence új értékeket szeretne húsvétkor is (Fotó: MTI/Kovács Attila)

– Tordai Bence a nemzeti érdekeket szolgáló Paks II atomerőművi projekt ellen fellépve próbál politikai tőkét kovácsolni magának és a parlamenti küszöb alatt lévő Párbeszédnek a jövő évi parlamenti választások előtt. Remélhetőleg az Európai Bizottság a döntéseiben a korábbiakhoz hasonlóan a szakmai érvek mentén továbbra is támogatja a két új paksi blokk megépítését – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök a politikus legutóbbi kezdeményezése kapcsán.

A magyar ellenzék akciója Brüsszelben

A Párbeszéd frakcióvezetője ugyanis nemrég panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Paks II beruházás ügyében. A politikus szerint a projekt 2017-ben kapott uniós jóváhagyása mára elavult, mert azóta jelentősen megváltoztak a gazdasági és energetikai körülmények. Tordai azt kéri Brüsszeltől, hogy vizsgálja felül a korábbi döntést, és indítson új eljárást a magyar kormánnyal szemben a beruházás állami támogatása kapcsán.

– Kétségtelen, hogy a két új paksi blokk megépítésével kapcsolatos szerződések, valamint a bizottság jóváhagyó határozatai óta a beruházás technológiai, műszaki és kivitelezési környezete is megváltozott, amit az orosz–ukrán konfliktus és a kivetett szankciók következményei, valamint az európai kapacitáshiány, a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és gazdaságossági aggályok és a növekvő igények és árak is súlyosbítanak 

– magyarázta Hárfás Zsolt. Hozzátette: Magyarország ez utóbbi kihívásokra éppen a Paks II beruházással, valamint a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával kíván megfelelő válaszokat adni, de idetartozik a naperőművek és a hálózat jelentős fejlesztése és más típusú erőművek építése is. Hangsúlyozta, hogy egyre több európai ország követi példaként hazánk energiapolitikáját.

Mindegyik blokkra szükség van

A baloldali politikus szerint azonban az üzemidő-hosszabbítással tulajdonképpen sérül az atomerőmű kapacitásbővítésére vonatkozó tilalom, hiszen közben épül a két új blokk. 

Csakhogy a meglévő négy és a két új reaktor egyidejű működésének szükségessége több szempontból is alátámasztható Hárfás Zsolt szerint. Mint mondja, egyrészt az áramigények növekedése az importlehetőségek beszűkülése mellett jelentkezik, az atomerőművek kapcsán pedig érdemes hangsúlyozni, hogy szén-dioxid kibocsátása nélkül üzemelnek. Csak a két új paksi blokk éves szinten mintegy négymilliárd köbméter földgáz felhasználását váltja majd ki, vagyis az általuk termelt áramot gázerőművekben ennyi karbonkibocsátással lehetne előállítani.

Brüsszel is elismerte a magyar kormány jogát

Tordai sérelmezi a projekt pénzügyi keretének a módosulását, illetve megkérdőjelezi annak gazdasági megalapozottságát. A beruházással kapcsolatos magyar–orosz államközi szerződést 2014-ben kötötték meg, majd erősítette meg az Országgyűlés. Ezután az évekig húzódó brüsszeli vizsgálatok, különböző nemzetközi gazdasági folyamatok, a koronavírus-járvány, valamint a háború következményeként a korábban meghatározott legfeljebb 12,5 milliárd eurós beruházási költség nem tartható. Ez indokolttá tette a szerződés módosítását, és az atomenergetikai szakértő szerint nehezen képzelhető el olyan energiapiaci szcenárió, amelyben ne lenne megtérülő beruházás a Paks II.

De a projekt megtérülését az Európai Bizottság 2017 márciusában lezárult vizsgálata is alátámasztotta, mondván: a két új blokk a befektetett tőke visszatermelése mellett profitot is fog termelni. Ezzel együtt a bizottság a tízmilliárd eurós orosz hitelkeretet is jóváhagyta, amelyet most szintén sérelmez Tordai Bence, csak úgy, mint azt, hogy a Paks II beruházás fővállalkozója közbeszerzés nélkül lett az orosz Roszatom. De ez esetben is az a helyzet, hogy Brüsszelben hosszas vizsgálódás után mondták ki: a magyar kormánynak jogában állt ilyen szerződést kötni.

Képtelen vádak

A politikusnak az a gondolata is alaptalannak mondható, amely szerint a magyar kormány szándékosan idézne elő piaci kudarcot, hiányosságot energiapolitikai döntéseivel, pusztán azért, hogy a nukleáris beruházás létjogosultságát támassza alá. – Ez egyszerűen képtelenség és teljes valótlanság, hiszen Magyarország folyamatosan fejleszti a megújuló energiaforrások közül a naperőművi kapacitásokat, jelentősen fejleszti a villamosenergia-hálózatot, a tárolói kapacitásokat, a megújulók kiszabályozására új gázerőműveket is épít, valamint a tervek között szerepel a szivattyús-tározós erőművi kapacitás megépítése is – sorolta Hárfás Zsolt az ellátásbiztonságot, a klímavédelmi célok teljesítését és az olcsóbb energiaelőállítást szolgáló intézkedéseket.

Kérhető üzemanyag alternatív gyártótól, de nem rögtön

Végül technológiai kétségeket is felvet a szociológus politikus: Tordai Bence szerint geopolitikai kockázatot jelent, hogy a két új atomerőművi blokk kizárólag orosz gyártású üzemanyaggal működhetne majd. Azonban ebben a kérdésben érdemesebb talán a szakmai szempontokat figyelembe venni. 

– Egy új típusú atomerőmű esetében az a gyakorlat, hogy a beüzemelést követő meghatározott időszakban az eredeti technológiai szállító által gyártott nukleáris üzemanyagot használnak. Egyrészt azért, mert az adott gyártó ismeri legjobban a reaktor paramétereit, másrészt garanciális okokból. Ezt az időszakot követően pedig van elvi lehetőség más cég által gyártott üzemanyag használatára is, de kizárólag akkor, ha az megfelel a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek, és ez igazolható is – fejtette ki Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy a majdani Paks II blokkjaihoz VVER-1200 típusú üzemanyag-kazetták szükségesek, amelyek gyártását jelenleg csak a TVEL képes elvégezni.

Emlékeztetett a szakértő arra is, hogy a paksi atomerőműbe hosszú távú szerződések alapján, mindig határidőre érkezett az orosz üzemanyag. Az orosz–ukrán háború kitörésekor a létesítmény üzemeltetői úgy döntöttek, hogy a törvényben előírt kettőről három évre növelik a tárolt friss üzemanyag mennyiségét, ennek az extra igénynek is megfelelt a TVEL.