Brüsszelben áskálódik Tordai Bence Paks II ellen

Újabb támadást indított Paks II ellen a Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője, Tordai Bence, amikor panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a beruházás felülvizsgálatát kérve. Olyan pontok újbóli áttekintésével fárasztaná a brüsszeli tisztviselőket, amelyekkel kapcsolatban már évekkel ezelőtt elismerték a magyar álláspont helytállóságát.

Tordai Bence (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Brüsszel is elismerte a magyar kormány jogát

Tordai sérelmezi a projekt pénzügyi keretének a módosulását, illetve megkérdőjelezi annak gazdasági megalapozottságát. A beruházással kapcsolatos magyar–orosz államközi szerződést 2014-ben kötötték meg, majd erősítette meg az Országgyűlés. Ezután az évekig húzódó brüsszeli vizsgálatok, különböző nemzetközi gazdasági folyamatok, a koronavírus-járvány, valamint a háború következményeként a korábban meghatározott legfeljebb 12,5 milliárd eurós beruházási költség nem tartható. Ez indokolttá tette a szerződés módosítását, és az atomenergetikai szakértő szerint nehezen képzelhető el olyan energiapiaci szcenárió, amelyben ne lenne megtérülő beruházás a Paks II.

De a projekt megtérülését az Európai Bizottság 2017 márciusában lezárult vizsgálata is alátámasztotta, mondván: a két új blokk a befektetett tőke visszatermelése mellett profitot is fog termelni. Ezzel együtt a bizottság a tízmilliárd eurós orosz hitelkeretet is jóváhagyta, amelyet most szintén sérelmez Tordai Bence, csak úgy, mint azt, hogy a Paks II beruházás fővállalkozója közbeszerzés nélkül lett az orosz Roszatom. De ez esetben is az a helyzet, hogy Brüsszelben hosszas vizsgálódás után mondták ki: a magyar kormánynak jogában állt ilyen szerződést kötni.

Képtelen vádak

A politikusnak az a gondolata is alaptalannak mondható, amely szerint a magyar kormány szándékosan idézne elő piaci kudarcot, hiányosságot energiapolitikai döntéseivel, pusztán azért, hogy a nukleáris beruházás létjogosultságát támassza alá. – Ez egyszerűen képtelenség és teljes valótlanság, hiszen Magyarország folyamatosan fejleszti a megújuló energiaforrások közül a naperőművi kapacitásokat, jelentősen fejleszti a villamosenergia-hálózatot, a tárolói kapacitásokat, a megújulók kiszabályozására új gázerőműveket is épít, valamint a tervek között szerepel a szivattyús-tározós erőművi kapacitás megépítése is – sorolta Hárfás Zsolt az ellátásbiztonságot, a klímavédelmi célok teljesítését és az olcsóbb energiaelőállítást szolgáló intézkedéseket.

Kérhető üzemanyag alternatív gyártótól, de nem rögtön

Végül technológiai kétségeket is felvet a szociológus politikus: Tordai Bence szerint geopolitikai kockázatot jelent, hogy a két új atomerőművi blokk kizárólag orosz gyártású üzemanyaggal működhetne majd. Azonban ebben a kérdésben érdemesebb talán a szakmai szempontokat figyelembe venni. 

– Egy új típusú atomerőmű esetében az a gyakorlat, hogy a beüzemelést követő meghatározott időszakban az eredeti technológiai szállító által gyártott nukleáris üzemanyagot használnak. Egyrészt azért, mert az adott gyártó ismeri legjobban a reaktor paramétereit, másrészt garanciális okokból. Ezt az időszakot követően pedig van elvi lehetőség más cég által gyártott üzemanyag használatára is, de kizárólag akkor, ha az megfelel a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek, és ez igazolható is – fejtette ki Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy a majdani Paks II blokkjaihoz VVER-1200 típusú üzemanyag-kazetták szükségesek, amelyek gyártását jelenleg csak a TVEL képes elvégezni.

Emlékeztetett a szakértő arra is, hogy a paksi atomerőműbe hosszú távú szerződések alapján, mindig határidőre érkezett az orosz üzemanyag. Az orosz–ukrán háború kitörésekor a létesítmény üzemeltetői úgy döntöttek, hogy a törvényben előírt kettőről három évre növelik a tárolt friss üzemanyag mennyiségét, ennek az extra igénynek is megfelelt a TVEL.