Az észt hírszerzés szerint világos, mire készül Putyin

Az észt külföldi hírszerzés vezetője szerint jelenleg nincs jele annak, hogy Oroszország katonai támadásra készülne a balti államok vagy a NATO ellen. Kaupo Rosin úgy fogalmazott: Moszkva igyekszik elkerülni a nyílt konfliktust a szövetséggel, még akkor is, ha a feszültség továbbra is magas, és Vlagyimir Putyin korábban a háborús készültségről beszélt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: ALEXANDER KAZAKOV Forrás: POOL

„A jelenlegi információink alapján Oroszország nem készül arra, hogy megtámadja bármelyik balti államot, és általánosságban a NATO-t sem” – mondta Kaupo Rosin, az észt külföldi hírszerzés vezetője az ország közszolgálati televíziójának.

A hónap elején Putyin úgy fogalmazott: Oroszország „kész a háborúra” (Fotó: MIKHAIL METZEL / POOL)

Rosin megállapításai eltérnek több nyugati tisztviselő korábbi, komolyabb figyelmeztetéseitől Putyin szándékait illetően. Mark Rutte NATO-főtitkár a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy a szövetségnek fel kell készülnie egy esetleges orosz támadás kivédésére a következő öt évben, és felidézte a második világháború pusztítását – írja az Origo.

Rosin szerint az észt hírszerzés elemzése sem mutat arra, hogy Oroszország katonai összecsapást tervezne Észtország, Lettország vagy Litvánia ellen, ugyanakkor kiemelte: a folyamatos éberség elengedhetetlen.

Oroszország tiszteletben tartja a NATO-t, és igyekszik elkerülni a nyílt konfliktust

– fogalmazott.

A hónap elején Vlagyimir Putyin kijelentette: Oroszország készen áll a háborúra, amennyiben Európa támadást indítana, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva nem készít elő ilyen jellegű katonai összeütközést.

A feszültség Európa keleti részén 2022 óta nőtt meg jelentősen, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A térség államai azóta növelték védelmi kiadásaikat. A balti országok és Lengyelország – amelyek Oroszországgal és a Kreml szövetségesének számító Belarussziával határosak, és határozottan támogatják Ukrajnát – sorozatos orosz katonai repülési és drónincidensekkel szembesülnek. Az orosz vadászgépek az év elején megsértették az észt légteret, amire Tallinn a NATO rendkívüli ülését kérte – számolt be róla a Bloomberg.

Rosin szerint Moszkva azóta óvatosabbá vált a NATO határozott reakciói miatt, és az orosz vadászgépek, illetve drónok körültekintőbb útvonalakat követnek Ukrajna és a Balti-tenger térségében.

Well this is an inconvenient headline for many...https://t.co/UukTpimCwY

— Greg R. Lawson (@ConservaWonk) December 30, 2025

A kelet-európai NATO-tagállamok ugyanakkor egyre több gyújtogatási kísérlettel, kibertámadással és szabotázsakcióval szembesülnek – legutóbb a Lengyelországot Ukrajnával összekötő egyik kulcsfontosságú vasútvonal megrongálásának kísérletével. A tisztviselők ezeket az orosz hírszerzés számlájára írják, amit Moszkva „hisztériának” minősítve tagad.

Az interjúban Rosin bírálta, hogy ezeket az eseteket általában „hibrid támadásokként” emlegetik. Szerinte a kifejezés túlságosan enyhén fogalmaz, és nem mutatja meg a történések valódi súlyát.

Rosin azt is elmondta, hogy a Nyugat Oroszország ellen bevezetett szankciói – különösen az olajexportot és a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést érintő intézkedések – már érezhető nyomást gyakorolnak Moszkvára, miközben Donald Trump amerikai elnök továbbra is igyekszik békét közvetíteni Ukrajnában.

„Oroszország egyre több problémával szembesül” – mondta Rosin. „Nem fog összeomlani a következő hónapokban vagy akár fél-egy éven belül, de a nyomás elkezd hatni.”

Borítókép: Vlagyimir Putyin (Fotó: AFP)