Eddig ismeretlen dokumentumok kerültek elő Oroszország NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Míg Bill Clinton amerikai elnök hajlandó lett volna felvenni az oroszokat a szövetségbe, az európaiak, főleg Helmut Kohl akkori német kancellár ellenállásán elbukott a kezdeményezés – írja az Origo a német Der Spiegel magazinra hivatkozva.

Egy 1994. szeptemberi washingtoni találkozón Clinton biztosította Borisz Jelcin akkori orosz vezetőt, hogy nem zárja ki Oroszország NATO-tagságának lehetőségét. Ha ez megtörténik, a NATO a világtörténelem legerősebb katonai szövetsége lehetett volna: San Franciscótól Vlagyivosztokig, az akkori világ szinte összes atomfegyvere feletti parancsnoksággal. A hivatalos atomhatalmak közül csak Kína maradt volna a szövetségen kívül.
Azonban közeledés helyett a kapcsolatok drámai megromlásának lehettünk tanúi. Felmerül a kérdés, hogy mennyire gondolta komolyan az ötletet Clinton, aki még 2022-ben is azt bizonygatta, hogy „mindig nyitva hagyták az ajtót” az oroszoknak. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Oroszországnak soha nem volt reális esélye bekerülni a szövetségbe.
A Spiegel eddig bizalmas német dokumentumokat elemzett 1994-ből. Akkor született meg a NATO-tagok alapvető döntése a volt Varsói Szerződés országaiból származó államok felvételéről. A dokumentumok egy érintett személy magántulajdonából és a Zeitgeschichte Intézet által a Külügyminisztérium (AA) megbízásából rendszeresen kiadott iratgyűjteményből származnak. Ezek közé tartoznak Helmut Kohl kancellár Clintonnak írt levelei, német diplomaták jelentései Moszkvából és Washingtonból vagy Klaus Kinkel külügyminiszter számára készült belső tanulmányok.
A dokumentumok szerint Clinton valóban fontolóra vette az orosz opciót. Ez „hivatalos amerikai álláspont” – jelentette Thomas Matussek német követ 1994-ben Washingtonból.
Az amerikai kormány akkoriban többször is beszélt a szövetségesekkel egy orosz csatlakozás lehetőségéről, például január 15-én a brüsszeli NATO-központban. Strobe Talbott amerikai különmegbízott és Oroszország-szakértő, Clinton régi barátja és legfontosabb tanácsadója a keleti bővítés kérdésében, tájékoztatta a összegyűlt NATO-nagyköveteket az amerikai elnök álláspontjáról. Ezt követően a német képviselő arról írt Bonnba, hogy ha a szövetség követné az amerikai megközelítést, akkor egy orosz tagság kérdése „már néhány év múlva” felmerülhetne. Néhány héttel később egy német diplomata Washingtonból jelentette, hogy Talbott időkeretet is megjelölt, az oroszok körülbelül 2004-től válhatnának taggá.