A NATO-főtitkár elmondta, mikor számít Oroszország támadására

A NATO soha nem látott méretű fegyverkezési programot készít elő, miközben a tagállamok 2035-re a GDP öt százalékára emelik a védelmi hozzájárulást. A szövetség sorra tartja a nagyszabású hadgyakorlatokat Európában, amit az orosz fenyegetésére adott válaszként indokolnak. A helyzetet tovább élezi a NATO-erők jelenléte a Balti- és a keleti térségben. Mindeközben több uniós ország visszaállítja a sorkatonaságot és a kontinens fegyveripara rekordprofitot termel.

Szeptemberi NATO gyakorlat Lengyelországban Fotó: WOJTEK RADWANSKI Forrás: AFP

Néhány héttel a brüsszeli ülés után, a hágai NATO-csúcstalálkozóra érkezve Rutte hangsúlyozta: tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére, valamint arra a tényre, hogy Észak-Korea, Kína és Irán támogatja az ukrajnai orosz háborús erőfeszítéseket, nagyon fontos, hogy a szövetséges országok többet költsenek a védelemre. Hozzátette, mostanra szinte mindegyik tagállam teljesítette azt a 2014-es célkitűzést, amely szerint a GDP-jük legkevesebb két százalékát védelmi kiadásokra fordítják.

A védelmi szövetség mind a 32 tagállamának képviselői aláírták az öt százalékra emelésről szóló megállapodást. A szerződés értelmében a védelmi kiadások 2035-re érik el a most meghatározott ötszázalékos arányszámot 

– írta az Euronews. 

A NATO a globális fegyverkezési versenyt segíti elő azzal a döntésével, hogy tagországai védelmi kiadásaikat néhány éven belül a GDP öt százalékára tervezik növelni – jelentette ki Luiz Inácio Lula da Silva. A brazil elnök erről a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Indonézia, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek) állam-, illetve kormányfőinek a júliusi Rio de Janeiróban tartott kétnapos csúcstalálkozón beszélt.

2025 a NATO-hadgyakorlatok éve volt

Számos NATO hadgyakorlat került megrendezésre az idén: október közepén több mint 70 repülőgép részvételével atomfegyveres védelmi gyakorlat folyt. A Steadfast Noon névre keresztelt hadgyakorlaton mintegy kétezer katona vett részt, főleg a légierő részéről. 

A nukleáris részvétel elve alapján az atomfegyverekkel nem rendelkező európai szövetséges államok gépei is vethetnek be amerikai atomfegyvereket. Amerikai atomfegyverek több helyszínen tárolhatók Európában, így Észak-Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Németországban, Büchel környékén.

Németország az Európában rendszeresített amerikai B61 típusú atombombák szállítására alkalmas három Tornado harci repülőgépet és négy Eurofightert biztosított a gyakorlathoz.

Augusztusban Németország a Bundeswehr NATO-partnereivel nagyszabású hadgyakorlatot indított a Balti-tengeren és a Baltikumban. Carsten Breuer, a német hadsereg vezérkari főnöke kiemelte: a Quadriga 2025 elnevezésű hadgyakorlat egyértelmű üzenet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A fő hangsúly a csapatok és haditechnikai eszközök szárazföldi, tengeri és légi mozgatásán van a NATO keleti szárnyára, különösen Litvániába. 

Válaszul az orosz hadsereg szeptember közepére hirdette meg a Zapad (Nyugat) fedőnevű hadgyakorlatát, amelynek fő helyszíne Belarusszia lesz, közvetlenül Litvánia és így a NATO határán. A nyugati hírszerzések szerint körülbelül 13 ezer katona vonul be Belarussziába, és további harmincezer orosz katona gyakorlatozik majd az anyaország területén.

Szeptemberben látványos erődemonstrációval bizonyította felkészültségét az Adaptive Hussars 2025 hadgyakorlaton a Magyar Honvédség. A több mint másfél hónapon át zajló, NATO-partnerekkel közösen végrehajtott országvédelmi műveletsorozatban 22 ezer katona vett részt, amely a honvédség történetének egyik legnagyobb és legösszetettebb gyakorlatának bizonyult.

A rendszerváltás óta szervezett legnagyobb katonai gyakorlatunkat sikeresen lezártuk

– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlat zárórendezvényén, a Bálna Honvédelmi Központban. A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a hadgyakorlat történelmi lépés volt és NATO-keretek között zajlott.

Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri tanácsának ülése után nyilatkozott Brüsszelben. A külügyminiszter szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a NATO tagországai közül néhányan nem akarnak békét, háborút akarnak Oroszországgal. 

a NATO mainstream európai tagjai azt mondják, hogy még ha béke is lesz, még ha sikeresek is lesznek az aláásási kísérletek dacára a béke-erőfeszítések, akkor is ők egy hosszú távú ellenséges viszonyban, egy hosszú távú ellenségeskedésben gondolkodnak Oroszországgal

– hívta fel rá a figyelmet. Szijjártó szerint egy durva, háborús fanatizmus kerítette hatalmába a NATO európai tagjait, elvakítja őket és képtelenné teszi őket az észszerű döntésekre. 

Fokozódó NATO-jelenlét: Balti és Keleti Őrszem művelet

A NATO és Oroszország közötti viszony egyre feszültebb. A svéd haditengerészet beszámolói szerint az orosz tengeralattjáró és hadihajó-észlelések szinte mindennaposak a Balti-tengeren, és a helyzet további romlására számítanak. A térséget dróntámadások, szabotázsakciók, valamint az orosz olajszállító árnyékflotta jelentette veszély is fenyegeti. A svéd haditengerészet szerint a NATO egyre erősebb jelenléte és a Baltic Sentry (Balti Őrszem) nevű művelet már látható eredményeket hoz a térségben. 

Lengyelország és a NATO határozott választ adott az orosz légsértésekre. Szeptemberben elindult a Eastern Sentry (Keleti Őrszem) hadművelet. Az észak-atlanti tanács összehívása után Karol Nawrocki lengyel elnök aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a külföldi NATO-erők állomásoztatását az ország területén, így szövetséges repülőgépek és katonai egységek érkeznek Lengyelországba.

Jön a kötelező sorkatonaság Európa-szerte

Jövőre már tíz európai uniós tagállamban lesz érvényben a sorkatonai szolgálat, miközben a kontinens számos további országában zajlanak az előkészületek a fiatalok kötelező bevonultatására. A háborús pszichózis terjedése megállíthatatlannak látszik. Horvátországban októberben fogadta el a parlament a védelmi törvény módosítását, amellyel visszaállítják a kötelező sorkatonai szolgálatot. A döntés következtében minden 18. életévét betöltött horvát férfi még az év végéig behívót kap, és abban a naptári évben vonul be kiképzésre, amelyben betölti 19. életévét.

A német politikusoknak sikerült megegyezniük, így már januártól változások következnek. A javaslat szerint a fiatal férfiaknak kötelező regisztrációt kell végezniük, és egy egészségügyi vizsgálaton is meg kell jelenniük. Január 1-jétől körülbelül hétszázezer fiatal – aki 2008-ban vagy később született – fog felszólítást kapni a kötelező regisztrációról és az egészségügyi vizsgálatról – mondta Jens Spahn, a kormányzó CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke, hozzátéve, hogy a nők is kapnak levelet, de nekik – ellentétben a férfiakkal – nem kötelező rá válaszolniuk. 

A fegyverbiznisz felpörgött Európában

Az Euractiv cikke szerint Nyugat-Európa mára a fegyvergyártásból él, ezért valójában nem érdeke a béke helyreállítása. A friss adatok pedig ezt igazolják: a kontinens fegyveripara soha nem látott lendületben termeli a hasznot, miközben a politikusok továbbra is békéről beszélnek. Drámai mértékben bővült az európai fegyverimport és -export, és a nagyhatalmak – Franciaország, Németország, Olaszország – hatalmas bevételeket könyvelnek el. A fegyverek nagy része Európában marad, Ukrajna a világ legnagyobb importőrévé vált, és vitatott térségekbe is rendszeresen kerülnek európai fegyverszállítmányok.

Borítókép: Szeptemberi NATO-gyakorlat Lengyelországban (Fotó: AFP)