Moszkva keményebb álláspontra vált

Dmitrij Peszkov szerint az orosz elnöki rezidencia elleni ukrán dróntámadás diplomáciai következményekkel jár, és a Kreml szigorúbb feltételekkel ül majd tárgyalóasztalhoz. Moszkva úgy véli, hogy a támadás Donald Trump ellen is irányult, mert hátráltatni akarta a békekezdeményezéseket. Az orosz vezetés a Nyugat részvételét sem zárja ki a műveletben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP

Az orosz elnök novgorodi rezidenciája elleni ukrán támadás nyomán Moszkva keményebb tárgyalási pozíciót vesz fel Kijevvel szemben – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

Moszkva keményebb tárgyalási pozíciót vesz fel, jelentette ki Peszkov (Fotó: AFP)

Ezeknek a rezsim által végrehajtott lépéseknek a diplomáciai következményei az Oroszországi Föderáció tárgyalási pozíciójának megkeményedésében fognak megnyilvánulni

– mondta az orosz államfő sajtótitkára, de részletekbe nem bocsátkozott. 
Peszkov azt hangoztatta, hogy a rezidencia elleni dróntámadás nemcsak személyesen Putyin, hanem Donald Trump ellen is irányult, mert így akarták megsemmisíteni az amerikai elnöknek az ukrajnai konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseit. 

Az ilyen provokációk, az ilyen állami terrorcselekmények nem képesek megingatni a két elnök közötti bizalmi párbeszédet

– hangoztatta, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg „tudja miként, mivel és mikor kell válaszolni” az elnöki rezidencia ellen megkísérelt csapásra. 

„Oroszország nem száll ki a tárgyalási folyamatból, és természetesen folytatni fogja a tárgyalási folyamatot és a párbeszédet – elsősorban az amerikaiakkal” – tette hozzá.
„Látjuk, hogy maga (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) is megpróbálja ezt letagadni, és sok nyugati tömegtájékoztatási eszköz, a kijevi rezsimnek alájátszva, elkezdte terjeszteni azt a témát, hogy ez nem történt meg. De ez egy teljesen őrült állítás” – fogalmazott a szóvivő. 
Hangsúlyozta, hogy Putyin tartózkodási helye a jelenlegi körülmények között „nem képezheti nyilvános vita tárgyát”. 

Andrej Marocsko katonai szakértő a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az elnöki rezidencia elleni dróntámadást a NATO-országok geolokációs és műholdas rendszerének segítségével koordinálták, és a Nyugat egyértelműen részt vett az akcióban.

„Úgy gondolom, hogy itt Nagy-Britannia és az úgynevezett koalíció keze van a dologban, akik megadták a célpont koordinátáit, és beprogramozták a repülési feladatát ezeknek a drónoknak. De ezeknek a drónoknak az alkatrészeit is a Nyugat szállítja” – mondta. 
Marocsko szerint célzott támadás történt, és az incidens „semmiképp sem nevezhető tévedésnek”.

Elsőként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette hétfőn, hogy Kijev december 29-én éjjel 91 drónnal támadta az orosz elnök novgorodi állami rezidenciáját.

Mint mondta, az összes csapásmérő eszközt megsemmisítették. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy Putyin a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során felhívta az amerikai elnök figyelmét a floridai Mar-a-Lagóban tartott amerikai–ukrán tárgyalások után „szinte azonnal” végrehajtott ukrán támadásra, és kilátásba helyezte, hogy az nem marad „komoly válasz nélkül”. Az orosz államfő azt is közölte amerikai hivatali partnerével, hogy felül fogják vizsgálni Oroszország álláspontját az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló tárgyalásokon.

Eközben az ukrán támadások folytatódnak

Az ukrán erők támadást indítottak egy orosz drónraktár ellen a megszállt donyecki repülőtéren. Robert „Madyar” Brovdi szerint az oroszok bázist hoztak ott létre Shahed, Geran és Gerbera drónok kiképzésére és indítására, valamint javítják a kifutópályát. 

Az ukrán művelet drónlogisztikai központot, drón- és harci raktárakat, egy kiképző központot és a katonai személyzet helyszínét érte.

A támadást a „Madyar’s Birds” és a Deep Strike Center tervezte, és Ukrajna 1. különálló pilóta nélküli rendszer központja hajtotta végre. A donyecki repülőtér 2014 májusa óta nem működik, az ukrán erők 242 napos védekezés után 2015. január 23-án vonultak vissza. A harcok során 97 ukrán katona halt meg, és a repülőtér azóta is zárva van a polgári forgalom előtt – számolt be az esetről a The Kyiv Independent.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)